Lassan tempózz, tovább élsz

Már történelem ez is, csak én emlékszem rá mint tanú – ezt élete számos kalandos epizódjánál jegyzi meg Kőteleky Dénes. Valóban, éles kanyarokat írt a sorsa, többször az élete is csak hajszálon múlott. Vajon a szerencse kísérte volna? Valaki csak irányít odafentről – ő inkább így gondolja…

Háborús idők jártak, 1944-ben az érettségijüket előre hozták, majd a szombathelyi fiú jó időre elfeledhette a felhőtlen diákéveket: be kellett vonulnia munkaszolgálatra. Repteret építettek, szállásként a pajtában hevenyészve lerakott szalmazsákok szolgáltak. A bombázások, légitámadások alatt többször kerülgette a halálos veszedelem. Alig, hogy elkezdte volna a Műegyetemet – a szülei unszolására ugyanis az építészpályát választotta –, máris menekülni kényszerültek. Megesett, hogy zsáknyi dohány és cigaretta volt az „aranytartalékuk”, azzal fizettek, így jutottak tovább. A világégés végét egy tiroli falucskában várták ki, a fiatalember, ha kellett, zabot kaszált élelemért cserébe. Hosszas gyaloglás után, kalandos körülmények közt értek haza. Mikor bekopogott az egyetemre, az akkori zavaros időkre jellemzően azt mondták neki: „Uram, fel van véve” – és máris egy statika zárthelyibe csöppent. Néhány év múlva, már végzős építészmérnökként a diplomamunkájában stílszerűen egy strandfürdőt tervezett.

„Elmész Felnémetre, ott a hegyek között egy nagy gyárat építenek” – így irányították később Egerbe, ahol akkoriban épült a mopedokról is elhíresült Berva. Az építész fiatalember, aki szinte csak egy bőrönddel érkezett a városba, az évtizedek alatt nevet szerzett a szakmában, gyökeret vert Egerben. A magánéletére sem lehetett panasz: a felesége tanítónő volt, és 57 évig, az asszony haláláig kiegyensúlyozott házasságban éltek. Mi volt a titkuk? – A megértés a kulcsa mindennek. Nem vitatkoztunk, mindent szépen megbeszéltünk – mondja. Dini bácsinak – Egerben sokan így nevezik – amúgy is az a filozófiája: sose engedjük, hogy a gyűlölet vezéreljen minket. Neki is lett volna oka megorrolni egyesekre, sőt haragudhatott volna a sorsra is, hogy nagy nehézségek elé állította. Mégis inkább azt nézte, hogyan fűzhetné úgy az emberi kapcsolatokat, hogy az mindenkinek előnyére szolgáljon. Szabadidejében a vadászatnak hódolt, magam is megcsodálhattam néhány szép trófeáját.

Kőteleky Dénes letagadhatna egy-két évtizedet, amiben a genetika is közrejátszik: hárman vannak testvérek, s mindhárman a kilencvenes éveiket tapossák. Az életmód szintén sokat számít, rendszert visz a mindennapokba. Mindennap hajnali fél hatkor felserken, és nekilát a reggeli tornának. Máig nem esik nehezére lenyomni 100 fekvőtámaszt. Délután aztán irány a strand. – Az úszás a legegészségesebb sport – bizonygatja, hiszen szép tiszta a víz, s mivel télen-nyáron a nyitott medencében tempózik, a jó levegő áldásos hatását is élvezheti. Orvosi javaslatra háton úszik, a távokat nem számolja, lényeg, hogy 40 percig a vízben legyen. A cigarettát harminc éve letette, de egy-egy korty jóféle vörösbor azért belefér. Általában a mértékletességre esküszik. A mai napig vezet autót, igaz, csak a városon belül. Úgy gondolja, ez a tevékenység is segíti, hogy karbantartsa a fejét, szemét, fülét, reflexeit. A gyermekei arra kérték, ne essen túlzásokba, éljen óvatosan, hogy megérje a százat. Dini bácsi igyekszik nekik szót fogadni…