Mondjam vagy mutassam?

Ha valaki nem beszél nyelveket, külföldön rákényszerül, hogy kézzel-lábbal értesse meg magát. Olykor a szülők is így érzik, amikor a totyogós kicsi magyaráz valamit, ám ők nem értik. Az egri Kovács Andrea akkor sajátította el a Beszélő Babakezek elnevezésű módszert, amikor a kislánya féléves múlt – ma már maga is tanítja a babajelelést.

– Olyan, mintha egy váratlan csoda jóvoltából belepillanthatnánk a babánk gondolkodásába. Miután megismerkedtem a babajelbeszéddel, úgy éreztem, ezt mindenkinek meg kellene tanulnia – meséli lelkesen. Andrea egy fővárosi kurzuson sajátította el a módszert, melynek Zentai Kata a programvezetője.

Az elgondolás lényege, hogy a kicsik már azelőtt is remekül tudnak kommunikálni, mielőtt képesek lennének a beszédhez szükséges finommozgásokra. Sőt vágynak is rá, hogy megértessék magukat, így játékosan és szinte észrevétlenül tanulják meg a jeleket, akár már 6–9 hónapos koruktól. Minden kisgyereknek van néhány ösztönösen használt jele, ahogy például integetni, puszit küldeni is mindegyik szokott. A baba saját jeleit nem írja felül az anya, csak újabbakat mutat neki, miközben a szót ki is mondja. Nem olyasmire tanítja hát a kicsit, ami idegen lenne tőle. A jelelés eszerint nem csupán a siketek életét könnyíti meg.

– A kisbabák sokkal okosabbak, mint gondolnánk, csak még nem tudják kifejezni magukat, s ez frusztrálhatja őket. A kislányommal 7 hónaposan kezdtem alkalmazni a módszert, és 2 hónap múlva visszajelelt – magyarázza az egri édesanya. A kislánya kedvencei az állatok játékos jelei: ha az ujjunkkal bajuszt mutatunk, az a cica, míg az elefántot az ormány jelképezi. Andrea azonban azt tapasztalta, hogy a babakezek beszédével az olyan, gyakran hisztibe torkolló ceremóniák is békésebbé, nyugodtabbá tehetők, mint amilyen az evés, a fürdés vagy az altatás. Így az alvásnak, a lámpának is van jele. Két tucat jellel már bárki elboldogul, de mindehhez türelemre van szükség, hiszen időt kell adni az összehangolódásra, és semmit sem szabad erőltetni.

Felmerül a kérdés, elkényelmesednek-e a jelelő kisgyerekek, azaz később tanulnak-e meg beszélni? A kutatások szerint ettől nem kell tartani, sőt a kicsik nyitottabbak, szívesebben kommunikálnak. A jelelés nem hátráltatja, hanem segíti a beszédfejlődést. Andrea azt mondja, az ő kislánya kétéves korára folyékonyan, érthetően beszélt, s egyszerűen maga mögött hagyta a gesztikulálós korszakot. Amikor az első szavakat kimondta, mutatta közben a jelét is, így kevesebb volt a félreértés és a nyűgösködés. Később a jelbeszéd az idegen nyelv tanulásánál is hasznos lehet, amibe érdemes bevonni az apákat és a nagyszülőket, hiszen családi játéknak is remek.
 

SERKENTI A BESZÉDFEJLŐDÉST. Amerikában már negyedszázada ismerik e módszert, s alkalmazzák Európa nyugati felén is. A hetvenes években vette észre egy amerikai jeltolmács, hogy a siket szülők halló gyermekei, akik ismerik a jelnyelvet, hamarabb kezdenek el beszélni. Két pszichológus ugyancsak arra jutott a kutatásai révén, hogy a jelbeszéd elősegítette a kisgyermekek nyelvi fejlődését. A jelelés révén hatékonyabbá váló kommunikáció erősíti a szülő– gyermek kapcsolatot. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is hasznos lehet e módszer, s megkésett beszédfejlődésű Down-szindrómás gyerekeknél is beválhat, így egyéb beszédterápiák mellett jól használható a korai években.