Rizikógyermekek

Ha a tipikustól bármilyen okból eltérően fejlődik egy gyermek, annak legtöbb tünete már az első évben megjelenik, a másodikban pedig a szociális kommunikáció, a viselkedészavar, az autizmus ismérvei is kiderülhetnek.

– Ezért vizsgálunk a születéstől háromesztendős korig. Az emberi fejlődés az első években a leggyorsabb: ezt a legfogékonyabb időszakot kell kihasználni a korai fejlesztésre – mondja Czeizel Barbara, aki két kolléganőjével 1991-ben hozta létre azt az alapítványt, amely ma is fenntartója a Budapesti Korai Fejlesztő Központnak. Eleinte hat szakemberrel harminc családot támogattak évente, jelenleg több mint ötvenen foglalkoznak ötszáznál is több családdal. – Az ötszáz is csak töredéke azoknak, akik valóban segítségre szorulnának. Országosan Pest megyében a leghiányosabb a korai ellátás, még Észak-Magyarországon is jobb a helyzet, hiszen a halmozottan hátrányos régió problémáit felkészültebben igyekeznek kezelni.
A munkatársaimmal folyamatosan lobbiztunk, hogy a korai fejlesztés, a kora gyermekkori intervenció kerüljön az állami alapellátás körébe, s legyen az egészségügyi, köznevelési, szociális ágazat közös ügye. Ezt huszonöt éven át minden kormányzat illetékesének próbáltuk elmagyarázni, most Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter megértette.
A korai fejlesztésnél összetettebb a kora gyermekkori intervenció: átfogó szolgáltatás, új megközelítés, ami az eltérő fejlődésű és viselkedésű csecsemőket, gyermekeket, illetve a családjuk körülményeit egyaránt figyelembe veszi.

A napokban – a Családügyi Államtitkárság szervezésében – elindult a kora gyermekkori intervenciós projekt, amelyre uniós forrásból 5,7 milliárd forint fordítható 2020-ig.

– Speciális képzést nyújtunk az állami ellátórendszer szakembereinek, mindenkinek, aki részt vesz az eltérő fejlődésűek és a rizikógyermekek ellátásában hatéves kor előtt. Új diagnosztikai eszközöket is beszerzünk, hogy gyanú esetén – az ország minden pontján – mielőbb megerősíthető vagy kizárható legyen az autizmus. Összekötjük a központi információs rendszereket a „gyerekútkövetésben”: ha a védőnő kiszűr egy gyereket, majd a házigyerekorvos ellátásra jogosultnak nyilvánítja, többé nem eshet meg, hogy a kicsi és a családja mégsem jut segítséghez a párhuzamos nyilvántartások miatt – teszi hozzá Czeizel Barbara.

Mindez mennyi gyermeket érinthet? Itthon évente nagyjából 90 ezer az újszülött. Közülük 6 ezren hetekig, hónapokig az intenzív csecsemőosztályon maradnak. Ők biztosan fejlődési rizikóval élnek, többségük ellátást igényelne. Ám évente csupán 4 ezer gyerek részesül korai fejlesztésben, ők is inkább 2-3-4 évesen kerülnek a szakemberekhez. Másfelől: akik elsőbe mennek, közöttük évről évre 5 ezer fölötti a fogyatékos kategóriába sorolt, sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma. Ezért aztán a kora gyermekkori intervenció négy-öt éves időszakában körülbelül 25 ezer gyermeknek kellene korai fejlesztést kapnia.

– Hogy mi történik az SNI-s gyerekek jó részével megszületésük és iskolába kerülésük között? Nos, erre is választ kell találnunk az intervenciós program révén. Célunk, hogy egyetlen fejlődési rizikóval született gyerek és családja se maradjon ellátás nélkül. Ugyanakkor a jól fejlődő kisgyereket nem kell fejleszteni, neki „csupán” jó és kompetens szülőkre van szüksége – összegez Czeizel Barbara.