'Nem számít, mennyi pénzed van, ha kutyád van, gazdag vagy'

A szerző ugyanis, ahogy írta, bezárta oldalát. Ez több mint tíz éve: 2007. augusztus 7-én, egészen pontosan 11 óra 10 perckor történt.

Akkor ezt írta:
„Igen, ez is elérkezett. Nem gondoltam volna, hogy valaha is kiírom ezt. De most mégis. És hogy miért döntöttem így 1 év 6 hónap és 14 nap után? Talán azért, mert úgy érzem, nincs értelme tovább az oldalt szerkeszteni. Nem is az zavar igazán, hogy elfogytak a látogatók, hanem az, hogy egy idő után már nem tudtam mit feltenni az oldalra. Bizony nagyon nehéz ám egy kutyás oldalt frissíteni, főleg ennyi idő után. (…) Még annyi, hogy mindent fennhagytam az oldalon, hadd nézegesse, akinek kedve van. És végül, senki ne feledje: nem számít, mennyi pénzed van, ha kutyád van, gazdag vagy. És ez így igaz…”

Kedves „ancsusoldala”, bevallom, olykor nekem sem könnyű minden héten valami újat, lehetőleg sokakhoz szóló, olykor szomorú, olykor vidám történetet előállítanom – mentségemül szolgáljon, hogy mióta én írom a Kutyapostát, ez a mostani éppen az 586. darab –, de az érkező olvasói üzenetek, telefonok, levelek mindig meggyőznek, hogy van értelme a munkámnak. (Amit ráadásul szeretek is…) Vagyis sajnálom, hogy ön abbahagyta, mert higgye el, amit „fennhagyott” oldalain eddig olvastam, azok bölcs és kedves írások.

Hogy ez mennyire így van, most idemásolom a komoly tapasztalatokról árulkodó, „A kutyatartás szabályai” címet viselő értekezését. Íme tehát, a legfontosabb tíz parancsolat:

1. A kutya helye a kertben van.
2. Esetleg a kutya bejöhet a házba, de csak bizonyos helyiségekbe.
3. A kutya bemehet bárhová, de nem ülhet fel a bútorokra.
4. A kutya csak a régi bútorokra ülhet fel.
5. A kutya bárhova felülhet, de nem alhat az emberekkel közös ágyban.
6. Na, jó, bejöhet az ágyba is, de csak, ha hívjuk.
7. Alhat az ágyban, amikor csak akar, de nem bújhat a takaró alá.
8. Végül is alhat a takaró alatt, de csak, ha megengedjük neki.
9. Tulajdonképpen bármikor alhat a takaró alatt.
10. Kérj engedélyt a kutyádtól, hogy mellébújhass a takaró alá.

S, hogy ez pontosan így van, azt magam is állíthatom… Mi több, azt tapasztalom, hogy egyre többen így vannak ezzel, ami egyébként tökéletesen megfelel annak, hogy a ház- vagy nyájőrző, a háziállat-haszonállat státuszból négylábú társunk lassan átkerült a kedvenc, a családtag státuszba. Ami neki is, nekünk is a legjobb változás, mióta a két- és a négylábú egymásra talált, s létrejött belőlük a Hatlábú teremtmény…