Halak és mérgeik

Csak a boncolás ad majd megnyugtató választ a kérdésre, hogy mi okozhatta a halvacsora után elhunyt magyar turista halálát Thaiföldön. Elsőként a büféasztalon feltálalt vajhalat kiáltották ki bűnösnek, ám a hozzáértők szerint a vajhal – bár nagyobb mennyiségben kellemetlen tüneteket, például hasmenést – idézhet elő, de végzetes mérgezést semmiképpen.

Család-otthonHabik Erzsébet2018. 02. 08. csütörtök2018. 02. 08.
Halak és mérgeik


Előfordul azonban, hogy vajhal gyanánt
kígyómakrélát árusítanak a kereskedelemben, amelynek
a húsa valóban mérgező lehet. Nagy mennyiségű
megemészthetetlen
észtert tartalmaz,
ami
az arra érzékenyeknél
hasi
görcsöket, hányást és
hasmenést
okoz. A tünetek általában
2 és fél órával a fogyasztás után jelentkeznek,
és 1-2 napig tartanak. A kígyómakréla fogyasztásának
egy másik, jóval ritkább következménye a makrélamérgezés,
ami a makrélafélék miatt abban az esetben
lehet, ha a bomlásnak indult húsukban toxin, vélhetően
hisztamin termelődik. Ez az anyag a hal elfogyasztása
után 10–30 perccel allergiás reakciókat, fejfájást,
hányingert, izzadást, szédülést, illetve száj- és torokégést,
légzési nehézséget, nyelvduzzanatot – végső
esetben akár halált – is kiválthat. A mérgezést gyakran
tévesen ételallergiaként azonosítják. A vajhallal és
a kígyómakrélával tehát körültekintően kell bánnunk,
utóbbiból 170-200 grammnál többet nem szabad enni
egyszerre. Magyarországon rendelet szabályozza, hogy
pontosan melyik halfaj tagjait lehet vajhalnak nevezni:
Peprilus spp=vajhal, Lepidocybium avobrunneum=
kígyómakréla (a magyar köznyelvben a vajhal).

Ezek is érdekelhetnek