Érzelmek hullámvasútján

Érzelmeink arra is hatnak, hogy mit fogunk fel a világból. A fülig szerelmes nő például nagynak és erősnek látja a férfit, de húsz év házasság után minden asszony már hajlamos kicsinek nézni a párját – magyarázta egri előadásán Mérő László matematikus, pszichológus. Az érzelmek logikájáról beszélt, ezzel a címmel könyve is megjelent. A professzor szerint nem tudjuk megkülönböztetni, hogy egy alapérzelmet – mint például a düh, undor, öröm – külső vagy belső hatások hoztak-e létre. Az erős érzelmektől megváltozik többek közt a testhőmérsékletünk, a szívritmusunk. Nemcsak az időjárás, de a hangok, az illatok, az ízek, a fények is hatnak a hangulatunkra, bár ez sokszor nem tudatosul – ezért könnyű például a reklámokkal manipulálni az embereket. Magunk is tehetünk azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatva az érzelmeinknek, hanem tudatosan éljünk azok erejével.

Diákkorunkban próbáljuk leküzdeni a „harctéri idegességet”, ami vizsga vagy verseny előtt a hatalmába kerít, holott ez a fajta drukk segít abban, hogy jobban szerepeljünk – hozta saját példáját Mérő László. Megtudhattuk: nem kell mindig felhőtlen boldogságra törekedni. A kreatív munkának kedvez a jókedv, vagyis nézhetünk előtte vígjátékot, hallgathatunk pörgős zenét. A munkahelyi ötletbörzét se gyászindulóval kezdjük. Aki viszont nehéz matematika vagy fizikapéldáknak gyürkőzik neki, bölcsen teszi, ha előbb enyhe rossz hangulatot varázsol. Az se aggódjon, aki vizsga közben a ceruzát rágja és csücsörít, mert ez a feszültség jól jöhet. Ha rossz a kedvünk, szkeptikusabbak és realistábbak vagyunk, javul a megfigyelőképességünk, jobban működik az emlékezetünk, ez pedig hasznos, ha nehéz probléma előtt állunk vagy döntést kell hozni. A kutatók szerint a pénz nem feltétlenül sarkall kiváló munkára: kísérlet során a kreatív feladatot lassabban oldották meg, akiket csak anyagiakkal jutalmaztak. – Nem csupán a színészek használják az érzelmi fegyvertárukat. Akad olyan üzletember, aki tárgyalás közben dühbe lovalja magát, hogy elérje a célját, mint ahogyan létezik „hirtelen felindulásból elkövetett” okosság is – véli Mérő László. Szerinte a leginkább bénító és betegítő a tanult tehetetlenség, amit mi magyarok ötszáz éve „gyakorlunk”.

A művészek tökélyre vitték, miképpen hozzák magukat az alkotáshoz szükséges hangulatba. A regényíró Balzac rengeteg kávét vedelt, a színésznő Jászai Mari teával pörgette föl magát. Friedrich Schiller írásra készülve rohadt almát szagolgatott és jeges vízbe mártotta a lábát. Stendhal unalmas törvénykönyveket olvasgatott munka előtt, így kapott szárnyra a képzelete. Ehhez persze nem kell színésznek, írónak, zenésznek lenni: bárki kikutathatja, mi az a „mágia”, amitől harcra késznek érzi magát egy nehéz nap előtt.