Nemcsak a nők küzdenek vele...

A magyar házaspárok 20-25 százaléka marad gyermektelen. Bár a nemek aránya kiegyenlített, 40-40 százalékban érinti a nőket és a férfiakat – 20 százalékban pedig mindkét félnél található olyan probléma, ami miatt nem jön a baba –, mégis, tévesen, a nők bajaként él a köztudatban.

Az elmúlt 50 évben a férfiak spermiumparaméterei rendkívül leromlottak, a legutóbbi, 2017-es vizsgálat szerint amióta mérik az adatokat (vagyis nagyjából az elmúlt 50-60 évben), a spermiumszám a felére csökkent – mondta dr. Balogh István, a Budai Ir­gal­masrendi Kórház andrológiai szakambulanciájának szakmai vezetője egy online szakmai beszélgetésen.

Ez a folyamat az Egészségügyi Világszervezet útmutatásának változásaiban is jól nyomon követhető: a jelenleg is érvényes, 2010-es állásfoglalásuk a spermium egészséges koncentrációját 15 millió/milliliteres határban állapítja meg. Tíz évvel korábban még 20 millió, a nyolcvanas években pedig 60 millió volt az egészséges határérték, ami alatt az orvosok kivizsgálást javasoltak.

Hiányzó ismeretek

Az EKE megbízásából 500 fős reprezentatív felmérés készült, amiből kiderült, hogy a magyarok csak 10 százalékban tartják férfibajnak a meddőséget. A torz szemléletet erősíti, hogy az oktatásból hiányzik az óvodától kezdődő szexuális felvilágosítás, a testtudatosság nevelése.

A gyerekek úgy nőnek fel, hogy keveset tudnak magukról, a saját testükről. A nők a szexuá­lis éréssel egy időben elkezdenek nőgyógyászhoz járni, a férfiak viszont nem keresik fel az urológust. Dr. Balogh István tapasztalata szerint, ha a fiatal férfiaknak felteszik a kérdést, hogyan képződnek a spermiumok, szinte senki nem tudja a választ.

A férfi reprodukciós szervek betegségeivel foglalkozó tudomány az andrológia, az ilyen jellegű kivizsgálásoknak köszönhetően az esetek 40-45 százalékában ma már meghatározható, mi okozhatja a nemzőképtelenséget. Dr. Balogh István tapasztalatai szerint sokszor teljesen normális spermaképpel állnak szemben, mégsem jön a baba. 15-20 százalékban a here betegségei okozzák a problémát.

Jó hír, hogy ma már viszonylag kevés, évente 250-300 fiatal férfit érint rákos elváltozás, s a hererákok akár 95 százalékban vagy még ennél is jobb arányban gyógyíthatók.

Szél Dávid pszichológus szerint az infertilitás, azaz a termékenység hiánya nagyon erős tabu a magyar társadalomban, főleg a férfiak körében. Kulturálisan mélyen gyökerező nézet, hogy a férfinak potensnek kell lennie: sokan gondolják úgy, ha van erekció vagy ejakuláció, akkor minden rendben, a hibát a nőben kell keresni.

Problémát jelent az is, hogy a férfiak nem szívesen fordulnak orvoshoz ilyen jellegű panaszaikkal. A betegek egy része kóvályog a rendszerben: míg a női oldal nőgyó­gyászhoz megy, a férfi leginkább sehova, s ha mégis eljut az orvoshoz, a bejelentkezést legtöbbször a feleség végzi.

Pedig ha a meddőség fennáll, a párokat együtt kell kezelni: lejárt a macsó férfiak ideje, merni kell segítséget kérni ilyen helyzetben is – mondta dr. Toldy-Schedel Emil, az Egyházi Kórházak Egyesülésének (EKE) elnöke.

A meddőség szempontjából nagyon fontos az időtényező. Régebben azt gondolták, a férfi a termékenységét a sírba viszi. Mára kiderült, hogy ez nem igaz: nem a termékenységét viszi sírba, hanem a spermatermelő képességét. Kutatások bizonyítják, hogy a spermium gyakorlatilag nem más, mint egy membránba burkolt infócsomag, ami a kor elő­re­ha­ladtával sérül. A spermiumok minősége 35 év fölött rohamosan romlik.

Tavaly december óta fontos változások történtek a meddőségi kezelések terén. Az államilag finanszírozott meddőségi centrumok földrajzilag teljes mértékben lefedik Magyarország területét.

Ráadásul valamennyi meddő párnak az állam finanszírozza a szükséges kivizsgálást és terápiát, beleértve az orvosi beavatkozásokat és a gyógyszeres kezelést is. Az addig 70 százalékos gyógyszertámogatást most teljes mértékben a társadalombiztosítás állja – tette hozzá dr. Toldy-Schedel Emil.