Veséink a fókuszban

Veséinknek fontos szerepe van szervezetünk anyagcseréjében. Nemcsak a méreganyagokat, melléktermékeket, salakanyagokat távolítják el, hanem a felesleges folyadékot is. Ha a vesék jól működnek, a kiválasztott ártalmas anyagok (köztük a karbamid és a felesleges sók) a vizelettel, abban oldódva távoznak.

Ám ha valamely összetevő olyan koncentrációban választódik ki, hogy már nem képes oldódni, hanem kicsapódik, akkor vesekövek képződnek. Ezek természetes úton kiürülhetnek a vizelettel, de előfordul, hogy nagyra nőve elzárják a húgyvezetéket, és csak beavatkozással távolíthatók el.

A vesekő gyakori panasz, minden tizedik embernél előfordul élete során legalább egyszer. A férfiak körében csaknem négyszer gyakoribb, mint a nőknél, és jellemzően a negyvenes-ötvenes korosztály betegsége – mondja dr. Kulcsár Dalma, a Budai Egészségközpont nephrológus, belgyógyász szakorvosa.

A kövek növekedési üteme és mérete változó, ami elsősorban az összetevőktől függ. Kalcium-foszfát összetételű vesekő alakulhat ki például anyagcsere-betegség, illetve ma­­gas kalciumtartalmú étkek (pél­dául tejtermékek, sajtok) tartósan nagy mennyiségű fogyasztása következtében.

Figyelmeztető tünetek: éles, görcsös fájdalom a lágyékban, ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is, hányinger, hányás, verítékezés a fájdalom miatt, véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése következtében.

Kristályosodó anyag az oxalát is, amiből nagy mennyiséget tartalmaz a kakaó, a cékla, a sóska, a spenót, a földimogyoró, a csokoládé és a tea. Az oxalátkövek képződéséhez a vegetáriánus étrend és a C-vitamin túladagolása is hozzájárulhat. A húgysavból kristályosodott urátkő keletkezése állati fehérjékben, purinban gazdag táplálkozás mellett, köszvényes betegeknél és vérképzőszervi daganatok esetén fordul elő gyakrabban.

Öröklött hajlam okozhatja a cisztinkövek kifejlődését, a húgyúti fertőzések „mellékhatásaként” pedig struvitkövek jönnek létre, amelyekben magnézium, ammónia és foszfát található. Ezek fejlődnek a leggyorsabban, olykor az egész vesemedencét betöltik. A betegség kialakulásának hátterében örökletes tényezők is lehetnek, de a kevés folyadékbevitel, vagy a vizelet pangása is vesekőhöz vezethet.

A diagnózis hasi ultrahanggal vagy CT-vel, egyes kőfajták esetén röntgennel állítható fel a legbiztonságosabban. Laboratóriumi vizeletvizsgálat mutatja ki, hogy fertőzés is kialakult-e. Az urológus szakorvos dönti el, mikor van szükség műtétre.

A kisebb kövek természetes úton, a vizelettel is távozhatnak, ám ha a kő nem mozdul vagy nagyobb, akkor ultrahangos kőzúzás lehet a megoldás. Ha ez sem hatásos, indokolt lehet a műtét, amit ma már többnyire endoszkópos technikával, kis műtéti vágott sebből végeznek.

Vesevédő tanácsok

- Legyen aktív, mozgással tartsa karban a vérnyomását.

- Rendszeresen ellenőriztesse a vércukorszintjét.

- Étkezzen egészségesen, ne sózza túl az ételeit, és kerülje a túlsúlyt.

- Fogyasszon naponta legalább 2-3 liter folyadékot, elsősorban vizet.

- Ne dohányozzon.

- Csak indokolt esetben szedjen vény nélküli gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, szükség esetén kérjen tanácsot az orvosától, melyik készítmény károsítja a legkevésbé a veséjét.

- Ellenőriztesse a vesefunkcióját, ha egy vagy több magas kockázati tényezővel rendelkezik, például cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenved, túlsúllyal küzd, illetve, ha a családjában már előfordult vesebetegség.