Tehermentesítsük a testet!

Negyvennapos böjt előzi meg a második legnagyobb keresztény ünnepet – Jézus születését – a húsvétihoz hasonlóan a bizánci hagyományú egyházakban. No­­vem­ber 15-én veszi kezdetét és de­­cember 24-ig tart. A hívők számára a bűntől való megtisztulás, a kísértés legyőzésének, a szív megnyitásának időszaka ez. Hatására – ahogyan a szervezet elkezd megszabadulni a méreganyagoktól – a test könnyebb, tisztább lesz, s mivel kevesebb energiához jut, a testsúly is csökken.

– Képzeljük el, hogy a testünket folyamatosan étellel bombázzuk. A szervezet számára hatalmas feladat mindent megemészteni, raktározni, hasznosítani. Az elfogyasztott állati-növényi eredetű, nem a test sejtjeinek megfelelő fehérjéket elemekre kell bontania, ráadásul azt is el kell döntenie, hogy méreganyagot, allergént vagy tápanyagot juttattunk-e be. Mire mindezzel megküzd, ismét enni kezdünk – elemzi a hétköznapi étkezések során a bennünk lezajló folyamatokat dr. Bajnok Éva diabetológus, obezitológus.

– A szünet nélküli evés esetén a szervezetnek esélye sincs rá, hogy ellenőrizze a sejtjein­ket, akad-e köztük kóros, daganatos, vagy csak olyan, ami felesleges. Ha nagyobb szünetet tartunk és nem eszünk, vagy csak meghatározott ételeket fogyasztunk, ak­kor képes arra, hogy ezeket eltüntesse és kijavítsa. Életbe lépnek az öngyógyító mechanizmusok, mód nyílik a sejtutóképződésre és -regenerációra.

Sokan tapasztalják, hogy a böjt hatására javul az agyműködésük, a reflex, a hallás, egyszerűen jobban érzik magukat a bőrükben. Kutatások szerint azáltal, hogy javítja az agyi funkciókat, segíthet megelőzni az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását.

Csökkenti a krónikus betegségek – például a diabétesz – kockázatát, és az olyan hormonok termelődését, amelyeknek szerepe van a korai öregedésben vagy a rosszindulatú daganatok kialakulásában. Az étkezési szünet időt ad az emésztőrendszer számára, hatására csökkenhet a vérnyomás, javulhat az anyagcsere.

Ma már a böjt – vallási jelentősége mellett – az egészséges életmód és a diéta részévé vált. Testi és lelki egészségünk érdekében az év bármely időszakában vállalkozhatunk az étkezés önmegtartóztató formájára. Akkor is érdemes belevágni, ha összegyűltek felettünk a felhők, vagy nagy döntés előtt állunk, ami miatt lelki, szellemi vagy pszichés megkönnyebbülésre, tisztánlátásra vágyunk.

Széles a paletta

A böjtnek számos formája ismert. Lehet teljes, amikor csak folyadékpótlás történik, és időszakos, amikor garantált a szervezet számára szükséges tápanyag- és energiabevitel. Jelentheti a hús, cukor vagy liszt megvonását az étrendből, és az egysíkú étkezést, pél­dául a rizs kizárólagos fogyasztását is ide soroljuk. A léböjtkúra során a gyümölcsleveket csak szűrve érdemes fogyasztani. Az utóbbi és az ehhez hasonló diétatípusok már annyira drasztikusak, hogy ezeket nem javasolt orvosi ellenőrzés nélkül végezni – hívja fel a figyelmet dr. Bajnok Éva.

Lényeges azonban a fokozatosság. Ha például a húst akarjuk időszakos jelleggel kiiktatni az étrendünkből, érdemes kis lépésekben csökkenteni a mennyiséget. A végén pedig a visszaépítés hasonló módon történjen. Közben nagy önfegyelemre és kitartásra van szükség. Az első napokban érezhetünk fejfájást, lehangoltságot, rossz közérzetet, étel utáni sóvárgást, de ha ezen átlendülünk, könnyebben végigcsináljuk.

Mai stresszes világunkban nagy hasznát vehetjük, ha megálljt mondunk a szünet nélküli, sokszor egészségtelen táplálkozásnak. Befelé is figyelve, testünk és lelkünk megtisztulására koncentrálva várjuk az év legszebb ünnepét.