Védjük meg magunkat, ha kell!

Az önvédelemnek sok fajtája létezik. Pöltl Ákos hét modulból álló programot dolgozott ki, ahol a klasszikus fizikai önvédelemtől kezdve az internetes világban ránk leselkedő veszélyekkel is bátran szembenézhetünk.

Család-otthonBiczó Henriett2019. 10. 26. szombat2019. 10. 26.
Védjük meg magunkat, ha kell!

Azt gondolnánk, ha valaki kiskora óta karatézik vagy kungfuzik, könnyen dűlőre jut, ha a társait próbálja kimenteni valamilyen kínos helyzetből, vagy nézeteltérésbe kerül a szórakozóhelyek kidobóemberével.

Pöltl Ákos (képünkön) is így volt ezzel, ám ha néhanapján jelentősebb konfliktusba keveredett, nem mindig úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerette volna.

Pöltl Ákos

– Már gyerekkoromban érdekeltek a küzdősportok és a harcművészet, a rendőrtiszti főiskolára akartam jelentkezni kommandósnak. A szüleim nem örültek a döntésemnek, hosszas győzködés után végül is a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kommunikáció szakára mentem, s mellette elvégeztem a közgazdasági egyetemet.

Közönségkapcsolati területen álltam munkába, miközben a küzdősportokkal soha nem hagytam fel. Az évek során az önvédelmi rendszerekkel is behatóan foglalkoztam, ami megtanított arra, hogy a sport és a valós önvédelem világa sokban különbözik egymástól.

Ez utóbbinál a túlélési mentalitás uralkodik: győzni kell, s nem minden helyzetben erővel. Ákos itthon, Finnországban és Angliában több közelharc-instruktori képzést is elvégzett. Az izraeli hadsereg kézitusarendszere – a krav maga – mellett a II. világháborús szövetségi erők közelharcrendszerével is foglalkozott. Megtapasztalta, hogy hiába tudja valaki a technikai fogásokat és trükköket, ha mentálisan nem teszi magát rendbe, esélye sincs a győzelemre.

Kell persze a fizikai erőnlét, sok ezerszer gyakorolni egy-egy mozdulatot, hogy készséggé váljon.

– Ez a képzés nem a csihi-puhiról szól, az önvédelemhez sokkal inkább higgadtság, fegyelem, azonnali döntésképesség szükséges. Fel kell tudni mérni, hogy például a támadó ivott-e alkoholt, használt-e valamilyen drogot, éppen milyen pszichés állapotba került, s megérezni azt is, amikor a legjobb megoldás eliszkolni a helyszínről.

Mostanra kiforrott Ákosnak a családok számára kidolgozott önvédelmi programja. Hét modulból áll, ami nemcsak a fizikai önvédelemről szól, hanem pszichológiai, anatómiai, elsősegély- és jogi ismeretekről is, valamint a manapság talán legfontosabb területről: a közösségi médiában a gyerekeinkre leselkedő veszélyekről.

– A gyerekek védelmének nem abban kell kimerülnie, hogy korlátozzuk az internethasználatukat. Legyen a család a saját maga testőre: a képzésen a gyerekek is megtanulják kiszűrni a veszélyt hordozó tartalmakat, személyeket, helyzeteket. A program közösségi média részének célcsoportja elsősorban a 12–16 éves korosztály.

A virtuális világ egyes hatásaitól sem árt megvédeni magunkat. Fotó: Shutterstock

Több iskolával megállapodtunk, hogy ingyenes képzést tartunk, amivel egy időben felderítjük, hogy a fiatalok miként használják a közösségi média felületeit, mik az ismerkedés, üzenetküldés folyamatai, hogyan történnek a társas interakciók, milyen problémákkal, esetleg a zaklatás miféle formáival találkozhatnak.

Ez kellő támpontot ad ahhoz, hogy még célirányosabban és működőképesebben fejlesszük a programunkat, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság is támogat bennünket.

Ezek is érdekelhetnek