Indiana Jonesoknak itt nincs helyük

Gödör a szikes pusztában, benne csontváz, a fejénél törött szélű köcsög. Nem horrorfilmet forgatnak Dorozsma határában, hanem az autópálya nyomvonalának régészeti feltárása folyik gőzerővel. Pecsenyére sült, félmeztelen emberek jönnek-mennek céltudatosan a felcetlizett lyukak között, közülük hárman - itt és most - a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói, ha úgy vesszük, gyakorlaton.

Családi körTanács Gábor2004. 08. 13. péntek2004. 08. 13.
Indiana Jonesoknak itt nincs helyük


Nyári munkából van ilyen is, olyan is. Szerencsésnek mondhatja magát, aki ilyenkor már saját szakmájára készül föl, ráadásul meg is fizetik érte. A kötelező gyakorlatok java része mondvacsinált az egyetemi világban, a hallgató meglapul egy munkahelyen, és igyekszik nem útban lenni. A régészek esetében nem ez a helyzet: a szegedi képzés hosszú ideje híres arról, hogy aki komolyan akarja, van lehetősége bekapcsolódni a gyakorlati munkába, hiszen lelőhely van bőven. Az autópálya nyomvonalán pedig különösen nagy szükség van dolgos kezekre.
- Vannak kötelező gyakorlatok nálunk is - meséli Tompa György, negyedéves régészhallgató a tábori asztalnál -, de az édeskevés. Aki tényleg régész akar lenni, az szeret kint lenni a terepen. Mi egész nyáron kint vagyunk, amióta vége a vizsgaidőszaknak. Sőt év közben is, mert, hála istennek, a tanárok is megértőek, ha az ember ásatásra megy.
- Már elég sokat dolgoztunk - veszi át a szót Benedek András, aki fején szalmakalappal ücsörög a padon -, és mindenhol végig kell egy kicsit járni a ranglétrát. Amikor idejöttünk, árokásással kezdtük. Szintezünk, dokumentálunk, tehát megtapasztalunk minden munkafázist.
- Ebben a szakmában is, mint minden másikban, nehéz elhelyezkedni - folytatja Lukács József. - Nem is megbízást szerezni macerás, mert amíg autópályák épülnek, ásató régészekre szükség lesz. Múzeumi státushoz azonban nem egyszerű hozzájutni. Oda az ásatási tapasztalat is kevés, jobban számítanak a publikációk, az elméleti tudás.
{p}
Körbeballagunk a lehántott földfelületen: a humuszt elkaparták egy darabon, és alatta a szakértő számára világosan elkülönülnek azok a helyek, ahol a földet, bármilyen régen is, megmozgatták. Néhány gödör tátong nyitva az ég felé: ez a vízzel teli valamiféle konyha volt, a másik lyuk akol, a harmadik sír.
- Vannak tanásatások is, de azok tényleg az abszolút kezdőknek valók - véli Tompa György. - Mellesleg azok is autópálya-ásatások. Ott tényleg az alapokat veszik: meddig szabad bontani, vagy egyáltalán hogy kell ezt az egészet megfogni. Például előfordulhat, hogy valaki elsőre nem találja meg az objektum alját. Itt már nem ilyesmiről van szó, mi itt dolgozunk. Aki régészként akar valamit kezdeni, annak muszáj gyakorlatot szereznie ebben is.
- Mi még régészetből felvételiztünk egy nulladik év után - teszi hozzá Lukács József. - Annak az évnek a végén volt egy nagyon kemény vizsga, és aki azon túljutott, az lehetett első éves régész. Ott lemorzsolódott a jó része azoknak, akik közben rájöttek, hogy ez mégsem nekik való. Most viszont magyarból, történelemből és földrajzból van a felvételi, hát ezeknek szinte semmi közük nincs ahhoz, amit mi itt mindennap csinálunk. Így aztán sokan későn jönnek rá, hogy itt az időnk java részében áskálunk és cserepekkel dolgozunk, nemigen találunk kincseket. Mi ezt szeretjük csinálni, de aki Indiana Jones akarna lenni, az rossz helyen keresgél.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek