Jogi esetek

Mai példánk főszereplője egy kft. tulajdonosa, illetve egy másik, jóval nagyobb cég alkalmazottja egy személyben. Emberünk kft.-je - melynek felerészben volt tulajdonosa - tízmillió körüli összeggel tartozott annak a cégnek, ahol mint munkavállaló dolgozott. Mivel a kft.-nek rosszul ment, a tartozás megfizetésére halasztásokat kért, amelyeket meg is kapott. A kft. volt ügyvezetője ellen sikkasztás és más bűncselekmények miatt büntetőeljárások is indultak, és egyre fogyott a remény, hogy fizetni tudnak. Ezért a hitelező cégnél saját munkatársai megkérték hősünket, hogy írjon alá egy papírt, mely szerint saját vagyonával vállal kezességet a kft. tartozásaiért. Ugyanakkor arról is biztosították, erre a nyilatkozatra csak azért van szükség, hogy a saját főnökeiket megnyugtassák afelől, a pénz előbb-utóbb megkerül, neki magának nem kell majd fizetnie. Tartva attól, hogy esetleg elbocsátják, illetve megbízva felettesei szavában, emberünk aláírta a papírt, és ezzel felvállalta, hogy ha a kft. a vagyonából nem fizet, akkor majd fizet ő - a saját pénzéből.
Telt-múlt az idő, a kft. nem tudta összeszedni magát. Ezért a cégnél kollégái ismét megkérték a későbbi alperest, kössenek jelzálogszerződést az ingatlanára, szintén csak a felettesek megnyugtatása végett. Hősünk még ezt is aláírta - azután nemsokára elbocsátották. Ekkor derengett fel benne, hogy csapdába került. Bármit is ígértek neki szóban, annak sehol semmi nyoma, ellenben ő minden lehetőséget a kezükbe adott, hogy rajta verjék le a kft. tartozásait - holott a korlátolt felelősségű társaság mint cégforma éppen ennek a kiküszöbölésére való, és személy szerint őt magát nem terhelte felelősség a felhalmozott adósságért.
Az ügy így került a bíróságra, miután emberünket a cég felszólította, hogy fizessen, ő pedig vitatta a papíron teljesen tiszta követelés jogosságát. Érvelése két fő pilléren alapult. Az első, mely szerint őt méltánytalan hátrányok érték - elbocsátották - volna, ha nem írja alá a kezességvállalási nyilatkozatot. A másik, hogy őt tévedésbe ejtették saját kollégái, mivel azt állították, hogy ez a kezességvállalási nyilatkozat soha nem kerül felhasználásra.
Nem járt sikerrel, a bíróság jogosnak ítélte meg a cég kérelmét, és kötelezte hősünket, hogy a kft. fizesse meg tartozását. De miért? Hiszen hétköznapi fogalmaink szerint emberünk valóban tévedésben volt. Azt gondolta, hogy a kezesség vállalásával olyan formaságot teljesít, amelynek rá nézve nem lesz kihatása, azaz megbízott kollégái ígéretében. Itt a tévedés a rossz döntés szinonimája. Jogilag a tévedés egészen más: általában azt jelenti, hogy a valóság valamely lényeges szeletéről a tévedőnek önhibáján kívül nincsen tudomása, és ebből valaki más igyekszik hasznot húzni. Itt azonban nem erről volt szó: a kezességet vállaló a helyzet minden lényeges elemével tisztában volt. A szó elszáll, az írás megmarad...