Jogi esetek

Vagyonmentő szerződések

Családi körTanács Gábor2005. 04. 29. péntek2005. 04. 29.
Jogi esetek

Egy "amerikás" magyar a pénzét itthon akarta befektetni, ezért egy bácskai faluban három helybelivel közösen alapított egy kft.-t. Az ügyeket a helybeliek intézték, a pénzt a külföldi adta; mindannyiuknak egyenlő tulajdonrészük volt a cégben. Azután a helybeliek egymás után kiszálltak az üzletből, és mivel ők kezdetben nem adtak be pénzt, a részüket papíron megvásárolta tőlük az "amerikás", de a gyakorlatban a tulajdonrészükért nem kaptak egy fityinget sem.
Mivel ezzel elfogytak azok, akik a kft. ügyeit intézték volna (ráadásul a cég veszteséges lett, könyvelése is ordító hiányosságokat mutatott, sőt perekbe is keveredett), a megmaradt tulajdonos - a külföldi magyar, aki egyben ügyvezető is volt - megbízott egy újabb helybeli férfit, hogy az ügyeket vigye tovább. Erről azonban a cégbíróságot nem értesítették, tehát a cégpapírok közé nem került be az, hogy a férfi rendelkezhet az egész céggel. Időközben a veszteség nőttön-nőtt, a cég tulajdonosa kénytelen volt további pénzt fektetni a takarmányboltba. Ezt úgy oldotta meg, hogy magánemberként kölcsönadott saját cégének több millió forintot, és a kölcsön biztosítására jelzálogjogot kötött ki a cég tulajdonát képező takarmányboltra.
A cég végül fizetésképtelenné vált. Az ügyvezető éppen a fiára várt, hogy együtt lépjenek valamit, de a fia érkezése napján hirtelen meghalt. Az ügyek vitelével még általa megbízott férfi és az amerikás magyar fia még aznap egy új kft.-t alapítottak, és eladták a régi cég tulajdonában lévő takarmányboltot az új cégnek. A jelzálogjogot törölték róla, mivel az arra kellett, hogy a régi cég felszámolása során biztosítsa: az "amerikás" a kft.-be fektetett pénzét nem veszíti el. A szerződéseket - az összeset - az a helybeli férfi írta alá, akit a képviselettel még az apa bízott meg.
Mennyi bonyolult machináció! Önök belekavarodtak? Mindezek célja természetesen az volt, hogy a csődbe ment kft. vagyonát megmentsék, és ugyanazt a vállalkozást más néven folytassák, miközben a hitelezők a kiürített zsebű régi cég pénztáránál hoppon maradnak. A dolog nem annyira a szándékon, hanem a trehányságon bukott el: azon, hogy a helybeli képviselő írta alá a takarmánybolt eladásáról szóló szerződést. Ugyanis azt, hogy erre jogosult lenne, nem csatolták a cégbíróságon tartott cégiratokhoz. A céget kizárólag az "amerikás" adhatta volna el, hiszen papírforma szerint ő volt az ügyvezető - csakhogy ő az adott pillanatban már halott volt. Az ügyvezetőség pedig halálával nem szállt át a fiára, mivel az egy tisztség - nem olyan, mint a tulajdon.
Így a szerződés érvénytelen lett. A bíróság ilyenkor elrendeli, hogy állítsák helyre az eredeti állapotot, vagyis az egyik oldalon vissza a pénzt, a másik oldalon vissza az ingatlant. Csakhogy itt egy fitying sem került átadásra a valóságban, tehát az új cég visszaadta a takarmányboltot a réginek, ott pedig eladásra került, és az árát széthordták a hitelezők.
Ha nagyon okosak akarunk lenni, közben vigyázzunk és legyünk körültekintőek, hogy a sok variációba nehogy mi magunk kavarodjunk bele!

Ezek is érdekelhetnek