Azbeszt, a gyilkos ásvány

Hazai felmérések szerint legalább húszezer hazai panellakás közös helyiségeit, valamint számos közintézményt - óvodát, iskolát, sportcsarnokot - szigeteltek azbesztszórással. Nincs olyan építési dokumentáció, amelyből kiderülne, hol használták e káros ásványt, így a gyanús ingatlanokat 1999-től kezdve szakemberek vizsgálták át.
A budapesti Rózsakert lakótelepen, valamint a tatabányai, az esztergomi, a nyergesújfalui, a komáromi, a soproni és a mosonmagyaróvári panelekben találtak azbesztet. Győrben a napokban kezdték meg 59 házgyári épület több mint háromezer lakásának mentesítését, a munkálatokra az Európai Unió pályázati támogatásával hatszázmillió forintot fordíthatnak. E pénzből az egészségkárosító anyaggal szigetelt győri paneleknek csupán egyharmadát tisztítják meg. Idén már nincs semmiféle pályázati segítség az azbesztmentesítés folytatására. Maguknak a lakóknak pedig nem futja a munkálatok költségeire, négyzetméterenként harmincezer forintra.
Miért veszélyes a tűznek, hőnek és savnak ellenálló, egykor igen közkedvelt ásvány? A lebonthatatlan azbesztrostok a tüdőbe jutva többféle légzőszervi megbetegedést okozhatnak. Ilyen ártalomnak főleg azok voltak kitéve, akik a közelmúltig az azbeszttermékeket előállító hazai gyárakban - Nyergesújfalun, Selypen - dolgoztak. Manapság pedig az azbesztmentesítést végző munkásoknak kell óvakodni. A kórok lappangási ideje húsz-harminc év is lehet, a megbetegedések száma tehát 2020-ig még folyamatosan nő világszerte - tudtuk meg Kardos Kálmán tüdőgyógyász kandidátustól, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főosztályvezetőjétől.
Azbesztózis - így hívják azt a megbetegedést, mely minden esetben kialakul azoknál, akik huzamos ideig nagy mennyiségű azbesztport lélegeznek be. A mikroszkopikus nagyságú rostok a tüdőben hegesedést okoznak, s ezáltal nehezítik a légzést. Évente húsz-harminc újonnan felfedezett azbesztózisos esetet jelentenek a szakorvosok hazánkban. A foglalkozási betegség - mely kártalanításra jogosít - azután is súlyosbodhat, miután a páciens már nem teszi ki magát az egészségromboló hatásnak. A mellhártya rosszindulatú daganatának kialakulásáért, a mesotheliomáért ugyancsak ez az ásvány a felelős. Az évtizedek múlva kialakuló tüdőrák egy része ugyancsak az azbeszt számlájára írható, bár az összefüggésre sokszor nem derül fény.
{p}
Az első súlyos, nemegyszer halálos megbetegedéseket a kispesti textilművek munkásnői körében észlelték, akik az 1950-es években - mindezekről mit sem sejtve - hőálló kötényeket és kesztyűket gyártottak a porló azbesztfonalból. Az azbesztről a hatvanas évek óta tudják, hogy egészségkárosító, rákkeltő: a dohányzás után a második leggyakoribb kóroki tényező a tüdődaganatok kialakulásában. Ennek ellenére 1998-ban még ezzel a szlogennel reklámozta azbesztcementből készült csatornacsöveit a 2003 végén bezárt selypi gyár: "Eternittel Európába". (Mellesleg, miközben Európában, például Hollandiában vagy Németországban vagyonokat költenek rá, hogy szabaduljanak az azbeszttől, Kínában, Indiában, Oroszországban ma is százezer tonnaszámra bányásszák.)
Ugyancsak a Heves megyei településen fordult elő, hogy a gyár szomszédságában építkezők az üzemből származó, porzó azbesztsittel töltötték fel telkük gödreit. Olyan családtagjuk is megbetegedett ennek folytán, aki nem dolgozott az üzemben. A gyárban dolgozókat nem figyelmeztették rá, hogy ne mossák otthon a munkásruhájukat, mert így hazahurcolják a bajforrást.
Az egészségre legártalmasabb a szigetelésre használt szórt azbeszt, mely évtizedek alatt porlani, peregni kezd. Veszélyes hulladéknak minősül azonban minden olyan anyag, amelyhez azbesztet használtak. Nemcsak a panelházak mentesítéséhez, de a hullámpalával fedett melléképületek bontásához, a palatetők cseréjéhez is szakembert kell hívni. Csak az érintetlen palából nem szabadulnak ki rostok, ezért tilos az anyagot törni, vágni, fúrni - sorolja a szabályokat Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi Minisztérium vezető főtanácsosa. A tárca tájékoztató kiadványt készített, hogy felhívja a figyelmet az azbeszt veszélyeire.
A kérdés csak az, hányan nyúlnak majd a zsebükbe azért, hogy betartsák a szigorú előírásokat.