Hegymenet gyerekcipőben

Kellő izgalmi ajánlat nélkül szóba se áll az ember lányával, legyen az bármilyen családi és környezetbarát hiteles személy. A Pilis-térkép fölé borulva az érdeklődés első és egyetlen szikrája a Rám-szakadék hallatán gyúl ki a nonstop számítógépezéstől véreres szemekben, és ez csak nőttön-nő, minél jobban igyekszem lebeszélni őt az esős napok után fokozottan veszélyes, sziklás hasadékról. Idővel feladom ellenállásom, irány a Rám-szakadék.
Igen, a dömösi táj egy hegyvidéki paradicsom a Dunakanyarban. Brinkmann professzor klinikájának környéke ehhez képest csenevész pagony, satnya aljnövényzettel - és a parkolóból már vetném is be magam az erdőbe.
- Na de éhgyomorra?! - hőköl vissza az eretnek gondolattól az alig egyórányi autókázástól meggyötört kamasz, és szemrebbenés nélkül felfalja 11-kor az egész napi készletet. Újabb fertályóra múlva egy heveny ételmérgezés akut tüneteitől szenvedve, U alakban meggörnyedve ácsorog indulásra készen.
Végre a meredek falú szakadék völgyében baktatunk a hegynek fel. Középen az esőzéstől kisebb folyóvá duzzadt patak gyakorlatilag elmosta a keskeny turistautat - ettől éled igazán a kamasz! Jómagam bársonyos rétről ábrándozom, ahol a szokatlanul élénk fűszálak, mint gondosan fésült szőnyegrojtok, katonás rendben állnak - ehelyett a szikláról sziklára ugrabugrálástól a fejem hamarosan úgy lüktet, mintha egy vadászgéppel orsós mélyrepülésbe kezdenék. Mindehhez persze a kamasz sikít és sikít, ha a sziklafalon őrült vágtába fogó tízfokos víz az arcába fröccsen, ha a sikertelen vízen járási kísérletek után átázik a cipője, vagy a kímélő életmóddal növesztgetett körmei sorban odavesznek a hegyoldalban felfelé kapaszkodva.
A harmincötödik "mikor megyünk már haza?" kérdésnél kezdem úgy érezni, hogy ez a harc lesz a végső. Pláne mikor a kamasz ötletére letérünk a kijelölt túraútvonalról. Az egyik meredek szikla-hajtűkanyarban, magyar Tarzanként a földből kiálló gyökerekbe csimpaszkodva a masszív élni akarás mégis győzedelmeskedik az eszeveszett kalandon, és megfogadom: túra eztán csak húszon túliakkal!