Jogi esetek

Egy idős férfinak nem volt leszármazottja, ezért rokonainak ajándékozta fele házát - vagyis a ház tulajdonjogának felét - azzal a kikötéssel, hogy az ingatlant a rokonok nem használják, amíg ő meg nem hal. Azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, mert a ház másik felére tartási szerződést kötött, az tehát egy olyan férfi tulajdonába került, aki gondoskodott róla öreg napjaiban - az egész házat azonban túlzottan nagy árnak tartotta ezért. Azt megakadályozandó, hogy a fél ház tulajdonosaivá vált rokonok esetleg megszegjék a szavukat, és őt még életében kipenderítsék az ingatlanból, haszonélvezeti jogot kötött ki az elajándékozott fél házra is.
A rokonok pár éven belül anyagilag megszorultak, és úgy döntöttek, hogy fél tulajdoni jogukat eladják annak, aki a legtöbbet ajánlja érte. Akadt is jelentkező, ekkor azonban az idős férfi kijelentette, hogy nem engedélyezi az üzletet. Ha rokonai nem állnak el szándékuktól, visszaköveteli az ajándékot.
Itt át kell tekintenünk, hogy a nagy értékű ajándékot - mint amilyen egy ház - mikor lehet visszakérni. Az egyik lehetséges mód, ha az ajándékot nemcsak úgy, hanem jó okkal adták: volt valamilyen feltevés, kívánság, cél, amire tekintettel jótékonykodott az ajándékozó, és ez a feltevés utóbb meghiúsult. A törvénynek erre a pontjára támaszkodott az idős férfi: abban a feltevésben adta rokonainak fél házát, hogy azok nem adják el, amíg ő él, sőt hálából támogatni is fogják - ők azonban már dobra is verték a rájuk bízott vagyont.
A bíróság ekkor azt kezdte vizsgálni, hogy az idős férfi reményeiről, feltevéseiről volt-e szó akkor, amikor az ajándékozási szerződést megkötötték. Kiderült, hogy nem volt. Ilyenkor azt szokás firtatni, hogy miből gondolhatták volna a rokonok, hogy a férfi gondoskodást vár tőlük, illetve, hogy nem szeretné, ha a fél tulajdoni jogukat másra átruháznák. Az öregember gondoskodott arról, hogy legyen, aki gondozza - ezért kötött tartási szerződést a másik fél házra. A haszonélvezeti jog kikötésével az ajándékozó biztosította, hogy ne lehessen a házból kipenderíteni, amíg meg nem hal. Bárkié is lesz papíron a fél ház, abban egészen halála napjáig ő és csak ő lakhat.
Mivel az ajándékozó nem tudta bizonyítani, hogy azzal a feltevéssel ajándékozta a fél házat rokonainak, hogy azok a tulajdonjogot nem adják tovább, a bíróság a rokonoknak ítélt. Ahhoz, hogy az ajándékot visszakérhesse, bizonyítania kellett volna, hogy ha szerződéskötéskor tudja, hogy rokonai majd eladják az ingatlanrészt, nem ajándékozza nekik. A fél ház eladása az öregember életét semmiben sem érintette volna - akkor is a házban maradhatott volna, és ugyanaz a férfi gondozta volna továbbra is, mint addig.
Természetesen az öregembernek annyiban igaza volt, hogy ha tudta volna, hogy rokonai még életében eladják a házát, nem adja nekik. Csakhogy ez a lehetőség eszébe sem jutott korábban, ezért szóba sem hozhatta - így nem volt esélye bizonyítani. Abban pedig a bíróságnak volt igaza, hogy hátrány nem érte volna a férfit, ha eladják is a rokonok a házat - ám a felperes a számára kedvezőtlen ítéletet már nem érte meg...