Menettérti pirulák

Talán emlékeznek: néhány évvel ezelőtt egy négyéves kislány meghalt, egy pedig súlyosan megbetegedett, mert kiszedték a kukából és megették a cukornak vélt, kidobott gyógyszereket. Mind a tabletta, mind a folyékony orvosság veszélyes hulladéknak számít, és a háztartásokban ebben a kategóriában alighanem ebből van a legtöbb. Évente kétezer tonna hazavitt gyógyszert nem használunk fel. A magyar beteg ugyanis jóval több orvosságot vált ki, mint amennyire szüksége van. Ezért persze nem elsősorban a beteg, sokkal inkább az egészségügyi rendszer okolható. Amíg egy fél délelőttbe kerül a várakozás a rendelőben, addig inkább túlbiztosítjuk magunkat a mennyiséggel, hogy minél ritkábban kelljen felíratni, különösen, ami az állandó gyógyszereinket illeti.
Nem egy otthoni baleset, sőt tragédia következett abból, hogy rég lejárt vagy nem megfelelő gyógyszert fogyasztott valaki. Különösen veszélyesek a szanaszét heverő orvosságok a kisgyerekekre nézve. Ezért sokan inkább gyorsan kihajítják, amire már nincs szükség. A tabletták, csomagolásukkal vagy anélkül, a szemetes edénybe, majd a kukába s végül a lerakóhelyre kerülnek. Útjukon ki vannak téve a legszegényebb népességcsoportok általi begyűjtésnek - magyarán guberálásnak - és az esetleges "újrafelhasználásnak". A folyadékok pedig a lefolyóba öntve, a csatornarendszeren át mérgezik a felszíni vizek élővilágát, és bizonyos töménységben már csak rendkívül nehezen szűrhetők ki az ivóvíz-előállítás során. A szakemberek most úgy számolnak, hogy az évi kétezer tonnás "termésből" legalább 300-500 tonnányit vissza lehetne gyűjteni a lakosságtól. A gyűjtés és az ártalmatlanítás éves költsége 150-200 millió forint lesz, ezt a gyártók, illetve a nagykereskedők állják.