Ol-va-sás-ból e-lég-te-len

A felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság harmada jóformán képtelen megérteni, amit olvas, ezért még az is nehézséget okozna számára, hogy szakácskönyvből főzzön ebédet, a hivatali ügyintézésről vagy egy háztartási műszaki cikk használati utasításáról már nem is beszélve. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy egy átlagos magyar diplomás szövegértési képessége egy svéd szakmunkáséhoz hasonló.
Rossz hírünk egyik oka lehet a túlzott elvárás a gyerekekkel szemben. Sok általános iskolában még ma is az a cél, hogy a szeptemberben beiskolázottak ekkortájt már folyékonyan írjanak és olvassanak. Ez a sürgető törekvés sok szakember szerint ellentétben áll a hatévesek testi felépítésével, ugyanis a kisgyermekek kézcsontjai még nem elég fejlettek az írószerszám biztos kézben tartására. Jó, ha egytizedük képes karácsonyra a kisbetűs írásra, ezért az erőltetett tempójú írástanítás sokuknál biztos kudarccal jár. A diákok olvasási képességét ugyanakkor 15 éves koruk után már csak nagy nehézségek árán lehet fejleszteni (sokan komoly hiányokkal jutnak el eddig), ezért az alsóbbb szintű képzésben lenne szükség teljes módszertani váltásra.
Egy másik vizsgálat kutatói harmadikos tanulókat egy éven át megfigyelve arra a következtetésre jutottak, hogy azok a gyerekek teljesítenek a legrosszabbul az iskolában, akiknek a szobájában nincs számítógép, ellenben televízió igen. A legjobb tanulók mindegyikének van saját komputere, míg tévéje csak elvétve. A tévé romboló hatására utal az is, hogy akinek a szobájába év közben bekerült egy készülék, annak a teljesítménye látványosan romlani kezdett.