Nevess, hogy tovább élj!

Kutatók nemrég megszámolták, hogy a gyermekek naponta négyszázszor felnevetnek, míg a felnőttek jó esetben is csak tizenötször! Az édesanyák bizonyára emlékeznek, milyen nagy örömet leltek benne, amikor csecsemőjük öt-hat hetes korában először mosolygott rájuk, négy hónaposan pedig már egyenesen kacagott. Az apacs törzseknél például jól bevett szokás, hogy akkor adnak nevet kicsinyüknek, amikor legelőször látták őt mosolyogni.
Ma már az is bizonyított tény, hogy a nevetés aktivizálja szervezetünk ellenálló képességét, boldogsághormonokat szabadít fel, frissíti a vérkeringést, oldja a feszültséget és jelentősen csillapítja a fájdalmat. Nem véletlen az sem, hogy a bohócdoktorok éppen a kórházakban, a beteg gyermekek mellett fejtik ki áldásos tevékenységüket. Munkájuk alapja a humor és a jókedv, ami - a betegség és a helyszín pillanatnyi feledtetésével - felgyorsítja a gyógyulást.
Adódik hát a kérdés: ha ilyen nagyszerű hatása van a nevetésnek, miért vagyunk oly gyakran búskomorak, lemondóak, s miért szenvednek egyre többen depresszióban? Nehéz lerázni magunkról a hétköznapok gondjait, terheit úgy, hogy közben a médiában is naponta olvasunk-hallunk világkatasztrófákról, rettegett betegségekről, háborúkról, családi drámákról és éhezésről. A tanulmány szerint az apróságok kilencedik születésnapjukig akár kilencezer gyilkosságot is látnak a tévében és videofilmeken.
Régi igazság, hogy a nevetés széppé tesz, s aki mosolyog, arra mások is visszamosolyognak. Az örökké búskomor ember viszont feszültséget kelt maga körül, idő előtt magányossá válik, besavanyodik. Aki nem felejt el nevetni, egészségesebbnek és boldogabbnak érzi magát. Még akkor is, ha közben kínzó terhek nehezednek a vállára.