Meddig tarthat az életünk?

Örök fiatalságot a mai napig nem ígérnek a tudósok, ám hosszú öregséget annál inkább. Az ember felkapja a fejét: hogyan fognak 2030-ban született utódaink átlagosan száz évig élni, mikor mostanság szinte "hullanak" körülöttünk az életerős ötvenesek?! Összeállításunk első része a matuzsálemi kor titkát kutatja. Jövő héten arra keressük majd a választ, vajon mi vár arra, aki ezt meg is éri.
Leonardo da Vinci azt írta élete vége felé, hogy három olyan kérdés volt életében, amelyre nem tudott választ adni. Miért kék az ég? Ezt a levegő kémiai összetételének ismeretében már meg tudjuk válaszolni. Miért hasonlítanak az utódok az őseikre? A DNS fölfedezése óta erre is van magyarázat. Miért öregszünk és halunk meg? Nos, a "hogyan"-ra számos magyarázat született, de a "miért" válasza mindmáig rejtély maradt. Hiába esik az emberiség történelmének utolsó ötven esztendejére a tudomány fejlődésének 99 százaléka!
Az ókori ember átlagban csupán huszonkét esztendőnyi életre számíthatott. Persze akkoriban is többen megértek szép kort, de a korabeli nagyarányú csecsemőhalandóság, illetve a gyakori járványok, háborúk rontották a "statisztikát". 1800-ra a várható átlagéletkor negyven évre, 1900-ra ötven közelire, napjainkra pedig hetvenötre nőtt. Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint a közeljövőben az öregedés lassítása és a betegségek kezelési módszereiben olyan előrehaladás lehetséges, hogy bő két évtized múlva születendő utódainknak már száz esztendőre érdemes terveznie.
Nem érdemes nagyon elmerülni a jó hírben! Ugyanis ez a robbanásszerű fejlődés más kihívásokat vonz maga után. Például a repüléssel néhány óra alatt óriási távolságokat győzünk le, s ezzel gyakorlatilag ledől egy évszázadokon át jól működött "védőbástya", nevezetesen a népek elzártsága egymástól s így a fertőző betegségek elől. Időnként fel-feltámad a kolera, a diftéria vagy a sárgaláz, legfeljebb ma már - legalábbis itt, Európában - útját tudjuk állni egy-egy nagy járvány kialakulásának. Ahogy a feketehimlőn is úrrá lett az orvostudomány, sőt 1980-ban feketehimlő-mentessé nyilvánították a Földet.
A szakemberek szerint mégis a természet a legnagyobb "bioterrorista"! Újra és újra súlyos betegségekbe botlunk (ilyen az ebola meg a madárinfluenza), amelyekkel szemben kiszolgáltatottak vagyunk. A HIV vírust például 1983-ban azonosították, több mint húsz éve ismerjük a kórokozót, tudjuk, hogyan terjed - és még mindig nincsenek megfelelő gyógyszerek és védőoltások ellene. Minden esztendőben Budapest lakosságának kétszerese hal meg AIDS-ben.
A betegségek rémképe teljes földrészeken árnyékolja be a matuzsálemi kor ígéretét. Fekete-Afrikában az átlagéletkor a húsz évvel korábbi 62-ről mára 49-re csökkent. A leghosszabb életre a japánok számíthatnak, férfiak és nők egyaránt 82 esztendőre.
És itthon? Egy ma született magyar nő 76, férfi pedig 68 évvel számoljon! Jó esetben!
A magyar "önártó" nép, amelynek saját maga a legnagyobb ellensége, nem pedig a betegségek - fogalmaz keményen dr. Czeizel Endre. Honfitársaink nem becsülik önmagukat. Ha ugyanis többre tartanák magukat, jobban vigyáznának az egészségükre, és nem állnánk az európai alkoholfogyasztási, cigarettázási és öngyilkossági lista élbolyában. Egy dohányzó nőnek például kilenc évvel rövidebb élet jut füstmentes társánál.
Minden élőlénynek genetikailag meghatározott az elérhető élettartama - magyarázza a genetikus professzor. Az emberi DNS körülbelül 120 évre van programozva. A kor előrehaladtával azonban csökken az immunrendszer védekezőereje, a kromoszómáinkat védő "papucsok" anyaga is folyamatosan kopik, s így könnyebben támadnak és pusztítanak bennünket a betegségek. Ezért ragad el minket az elvi lehetőségeinkhez képest korábban a halál.
{p}
Az agy már harmincéves kor körül öregedni kezd, évente egy százalékkal csökken sejtjeinek száma. Egy görbe éjszaka alkalmanként egymillió agysejtet pusztít el, amelyek hiányát évtizedekkel később bizony erősen megérezzük majd. Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás mind-mind segít a fiatalosság megőrzésében. Működtetni kell a testet és az agyat - személy szerint mi ezzel járulhatunk hozzá a hosszabb élethez. A tudomány legfeljebb "rásegíthet", mondjuk egy kis hormonpótlással meg ráncfeltöltéssel.
Czeizel Endre az Egyesült Államok egészségügyi reformprogramját állítja elénk követendő példaként. A tengerentúlon minden lakosnak meghatározzák a közeljövőben a genetikai térképét, vagyis tudni lehet majd, az egyén testére milyen "sors" vár. Elsőre biztosan frászt kap az, akivel az orvos egyszer csak közli: egy-két évtized múlva emlőrák fenyegeti. De ha jobban belegondolunk, az életét mentheti meg azzal, hogy az illető biztosan tudatosan figyeli egészségét. Rendszeresen jár majd szűrővizsgálatra, ahol időben észlelik a bajt. Ha a kezelőorvosok a géntérkép alapján egyénre szabott egészségvédelmi tervet adhatnak mindenki kezébe, ez akár húsz évvel meghosszabbíthatja az ember életét.
Az USA-ban jelenleg a születéskor várható átlagéletkor 79 év. Ha a fenti húsz "megspórolt" esztendőt hozzáadjuk, a tengerentúlon már nem is olyan képtelenség az ígért 120...

Félj az öregségtől, mert nem jön egyedül!
A kutatások is az ókori filozófust igazolják: a hatvan éven felüliek fele legalább egy krónikus betegségben szenved. Leggyakrabban csontritkulásban, mozgásszervi betegségekben, érelmeszesedésben, magas vérnyomásban. Az öregkori idült, nem fertőző betegségek halálozási kockázata negyven százalékban az életmóddal, 20-25 százalékban örökletes tényezőkkel, 15-20 százalékban környezeti ártalommal és ugyanilyen arányban az egészségügyi ellátás hiányosságaival kapcsolatos - véli Iván László, a Semmelweis Egyetem pszichiáter és gerontológus professzora. Az életmód azt jelenti, hogy jól vagy rosszul használta-e ki az ember a lehetőségeit.

120 esztendő
Az Úr a Teremtés könyve szerint 120 évben szabta meg az ember életét. A tíz pátriárka ennél lényegesen tovább élt: Matuzsálem 969, Noé 950, Izsák 180, Mózes pedig 120 esztendőt. A Zsoltárokban már csak 70-80 év az ítéletidő. Az örök ifjúság vágya számtalan történet alapjául szolgált. A mitológiai történet szerint Titóniusz királyfi arra kérte apját, járja ki Auróránál, hogy adjon neki örök életet. Az istennő teljesítette a kívánságát, és a fiú élte végtelen életét. A baj csak az volt, hogy idővel az öregedés és a vele járó minden baj, nyomorúság elérte - az örök élethez ugyanis nem kért örök fiatalságot. Titóniusz mind nehezebben viselte öregségét, ezért immár a vég nélküli ifjúságért könyörgött. Auróra azonban megharagudott a fiúra, és tücsökké változtatta.

Egy 28 éves férfihoz viszonyítva egy 73 esztendős
- négyszer gyakrabban vesz igénybe járóbeteg-szolgáltatást;
- tízszer gyakrabban kórházi ellátást;
- tizenkétszer gyakrabban írnak fel számára gyógyszert.

Mi történik 30-tól 90-ig?
Az izmok tömege és ereje 30 százalékkal csökken.
Az agy tömege 30 dekagrammal lesz kevesebb.
Az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50-re csökken.
A testen átáramló vér mennyisége a felére csökken.
A látás és a hallás 70-80 százalékkal gyengül.
A vese kiválasztó működése több mint felével csökken.
Az egyén magassága 2,5 centiméterrel zsugorodik.