Szülőfánál ring a csípő

Egy héten át a szülést, a születést ünnepeljük. Anyák napjától 14-éig, immár negyedik alkalommal, 37 településen több mint hatszáz rendezvénnyel. Bábák és szülésznők, várandósok és védőnők, orvosok és apukák együtt. Az alábbiakban abból adunk ízelítőt, a világ különböző tájain milyen szokások kísérik a szülést.
Különleges furulyán játszanak évszázadok óta a guatemalai bábák a szülő nő vajúdása közben. A hangszer valójában egy guggolva szülő asszonyt ábrázoló szobrocska. A bába a furulyaszóval az ősök szellemeit hívja az anya és gyermeke megsegítésére.
Ősi kultúrák és vallások egyvalamiben közösnek mondhatók: a keletkező életről tisztelettel beszélnek. Eleinte a fenséges istenanyát vagy valamelyik istent illette az érdem, amiért lelket lehelt egy agyagfigurába. Aztán lassan a földi szülő asszonynak is jutott a dicsőségből, de az életadás sokáig az isteni erő kinyilatkoztatását jelentette.
Sok helyütt a bába mind a mai napig egy különleges, látszólag száraz és élettelen, úgynevezett születésvirágot tesz az édesanya mellé. A kis növény a szoba melegén lassan kinyitja szirmait, s ez a nagyon erőteljes pozitív látvány jótékonyan hat a vajúdó asszonyra. (A virágot Olaszországban Mária rózsájának, a görögök a Szűzanya kezének hívják.)
Régen a gyermek születése mindig az asszonyok körében folyt le, férfiakat nem tűrtek meg a közelében. Az egyiptomi királynő, Kleopátra vajúdását öt nő kísérte, egyikük mindvégig az élet szent kulcsát tartotta. A középkori Európában az Úr nővéreinek nevezték a segítőket.
A bábák hívásra szülőszékükkel és maguk gyűjtögette gyógyfüveikkel házról házra jártak. A szerek egy része valóban tartalmazott szülést segítő hatóanyagot. A vízből például, amelyben kiszárított macskaméhlepényt oldottak fel, akkor itattak az anyával, mikor a szülés nagyon lassan folyt. Friss biokémiai elemzések során kiderült, hogy a kotyvalék tényleg jó hatással van az elhúzódó vajúdásra. A gyógyfüves készítmények többsége mégis inkább "lelki varázsszerként" hatott. Az egyik italreceptúra szerint szenteltvízbe olyan papír foszlányait kell áztatni, amelyre előtte imát vagy bibliaidézetet írtak.
Az egykori amerikai ültetvényeken az Afrikából származó rabszolgák kijelöltek egy szülőfát. Amikor az anya úgy érezte, eljött a szülés ideje, ő és két nőtársa szó nélkül kilépett a cukornádvágók sorából, és a szülőfához mentek. A vízszintes szülési testhelyzet nagyon ritka az afrikai kultúrákban, inkább guggolva vagy a fatörzs átölelése közben csípőjüket ringatva hozzák világra a gyermeküket.
A hastánc a keleti népeknél sem pusztán idegenforgalmi látványosság, hanem az asszonyok életadó erejének jelképe. Egyiptomban a beduin asszonyok ma is megtanulják a medence mozgatásának bizonyos módját, amely egyaránt segíti őket a szexuális életben és a szülésben. Ha a kismama szül, egy társa körbetáncolja, arra biztatva, hogy hasonlóan forgassa a medencéjét, így segítse gyermeke világra jöttét.

Rendezvények
Agárd: Csutora étterem, május 13., 17 óra: "Bezzeg a mi időnkben" - Ferge Zsuzsa szociológus előadása.
Eger: Ébredés Holisztikus Központ, május 13., 9 és 11 óra: A női test csodája: a szülés; Szoptass örömmel - műhelybeszélgetések.
Debrecen: Turmalin Egyesület, május 14., 11 óra: Mi legyen a baba neve?
Szeged: Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, május 13., 9 óra: A születéskor ért traumák lelki oldása.
Nagyszékely: kultúrház, május 14., 15 óra: Szülésélmények a múltban és a jelenben - filmvetítés beszélgetéssel.