Jogi esetek

Egy adásvétel kapcsán arra kellett rájönnöm, hogy az emberek jó része nincs egészen tisztában a jogi értelemben vett birtoklás jelentőségével. Mai esetünkben egy szálló bérlete körüli hercehurcát veszünk szemügyre, ami talán egy kicsit megvilágítja majd, miről is van szó. Elöljáróban annyit, hogy ha van valamink - például házunk -, akkor az ehhez fűződő jogainkat a törvény védi. Ez a tulajdon. Viszont ha hatalmat gyakorolunk egy dolog fölött, ami ugyan nem a miénk, de ennek ellenére jogosan van nálunk - például bérelünk egy házat -, akkor ehhez a hatalomhoz (jogi szakszóval birtokláshoz) is kapcsolódik védelem. Vagyis ha birtokolunk valamit, akkor ezt az állapotot akár a tulajdonossal szemben is védhetjük a törvény erejével.
A motel históriája egy bérleti szerződéssel kezdődött, amellyel a tulajdonos meghatározott időpontig bérbe adta azt egy vállalkozónak. Lejárt a határidő, a bérlő azonban továbbra is használta az ingatlant, nem távozott. A tulajdonos birtokvédelmet kért a jegyzőtől, s az hozott is egy közigazgatási határozatot, hogy a bérlő adja vissza a szálló kulcsait. A vállalkozó a bírósághoz fordult, és arra hivatkozott, hogy a jegyzőnek nem volt joga e kérdésben dönteni, hiszen itt ő van birtokban, ezért birtokvédelmet is csak ő kérhet. Hogy van-e jogcíme a motelt birtokolni, az a bíróságra tartozik, a jegyzőre nem. Úgyhogy ezúttal ő kér birtokvédelmet a "galád" tulajjal szemben, aki törvénytelen jegyzői határozattal zavarta őt a birtoklásban.
Ebben az okfejtésben nem kevés olyan jogi fifika van, ami joggal borzolja az ember igazságérzetét. A közmondásos bölcs bíró - akit persze nem kötnek jogszabályok - ilyenkor azt mondaná: lejárt a szerződésed, bérlő, kívül tágasabb. Csakhogy a bírónak birtokperekben meg van ám kötve a keze! Csak azt vizsgálja, hogy ki volt birtokban, és ki kit zavart meg ebben. A legerősebb érv a bérlő mellett az volt, hogy ő volt a dolog birtokában. A jegyző butaságot csinált, amikor döntött az ügyben, hiszen a tulajdonos birtoklását nem zavarhatta meg a bérlő, mivel a dolog nem is volt annak hatalmában. Másik érv volt a vállalkozó mellett, hogy van egy szabály, mely szerint még ha le is járt a bérlő szerződése, tehát jogcím nélkül tartózkodik a lakásban, a birtokvédelem akkor is megilleti. Vagyis nem hajíthatja ki a tulajdonos saját kezűleg. Lakáskiürítési határozat és végrehajtási eljárás kell. Ezért - mondta a vállalkozó - a bíróság a birtokperben nem vizsgálhatja, hogy az illető jogosan vagy nem jogosan birtokolja a motelt. Ha jogosan, ha nem, a birtokvédelem őt illeti.
A dolog szépséghibája annyi volt, hogy a bérlőt védő szabály kizárólag lakásokra vonatkozik, szállókra nem. Így mégiscsak meg kellett vizsgálni azt a fránya jogcímet, előkerült a szerződés, és a tulajdonos végül megnyerte a birtokpert.
Nem gondolom, hogy Önök közül sokan adnának bérbe szállodát, épp ezért izgalmas ez a jogeset. Legtöbbünk ugyanis, ha bérbe ad valamit, az lakás, esetleg föld. Jó tudni, hogy ha egyszer valaki birtokban van, és ezt mi magunk engedtük meg neki, jogi eszközökkel nehéz onnan kirobbantani, ha magától nem megy el. Tulajdonunkat csak megfelelő biztosítékok ellenében adjuk más hatalmába.