Tizenkét gyerekkel a Balatonnál

A gyerekek hamar feltalálták magukat: hattyút etettek, fürödtek a vízben vagy játszottak, fociztak, homokoztak a nagy nyaraló kertjében, amit ingyen rendelkezésükre bocsátottak Balatonfenyvesen. Mások szíve is meglágyult, mihelyt tudomást szereztek arról, hogy egy nagycsaláddal van dolguk: játékokat kölcsönöztek a szomszédok, a parti vállalkozók pedig olcsón és bőven mérték az időt a vízibiciklin meg a trambulinon.
- Óriási élmény ez nekem is, nem csak a gyerekeknek - mesélte Anikó, az anya, miközben egy tóparti játszótér padjáról elégedetten szemlélgette hancúrozó gyermekeit, akik játék közben is meg-megkörnyékezték egy-egy ölelésért. A vékony asszonyt szemel láthatóan nem viselte meg utolsó szülése sem, amikor négyes ikreknek adott életet. Ők négyen, István, Máté, Attila és Annamária az 5-17 éves gyermeksereg legifjabb tagjai, de testvéreik között akad még egy iker páros.
- Kiskoromban azt hangoztattam, hogy nem akarok gyereket, mert láttam, mennyi nyűggel jár, de ma máshogy gondolom - mesélte Anikó. - Egyiket sem adnám senkinek semmiért, ölni tudnék értük - tette hozzá nyomatékul. Szemmel láthatóan nem bánja a kínlódást sem, ahogy hónapról hónapra 267 ezer forintból kell megélniük tizennégyüknek, amely összeg a férje fizetéséből és a pótlékokból jön össze. A négyes ikrek miatt ugyan többször foglalkozott velük a sajtó, aminek köszönhetően rendre akadnak támogatóik, főleg ruhaneműt küldenek a kicsiknek, de nyaralásra így sem telik.
Most, hogy jött a lehetőség a balatoni utazásra, azonnal felkerekedett az asszony a gyerekekkel, de Zoltánnak, a vasútnál dolgozó apának otthon kellett maradnia dolgozni. Anikó nevetve mesélte, hogy férje nem találta helyét az üres házban, fogadkozott is, hogy többé nem engedi el őket sehová. Mihelyt tudott, utánuk jött. Most viszont csak arra vágynak, hogy jövőre visszatérhessenek, olyan jól érezték magukat. Ezt Zoltán is megerősítette, s elhatározta, hogy legközelebb pecabotokat is hoz magának meg a nyolc fiának. - Az élet itt sem kerül többe, mint otthon - mondta az asszony, aki aznap babos tésztát főzött a családnak ebédre, aztán nekiállt csomagolni a hazautazáshoz.
- Ennél nagyobb fizetség nem kell, mint amikor látjuk, hogy egy-egy ilyen szép család milyen jól érzi magát nálunk - mondta Nagy Kornélia, aki férjével két éve jutott arra az elhatározásra, hogy segít a szociálisan rászoruló sokgyermekes családoknak eljutni a Balatonhoz. Nemcsak hogy saját nyaralójukat rendelkezésükre bocsátották, hanem elkezdtek további ingyen szálláshelyeket keresni, és létrehozták a Balaton Aranykora Alapítványt, amely felkarolta az ügyet. Maguk is meglepődtek, hogy egyre több magánszemély és vállalkozó is csatlakozott a kezdeményezésükhöz, akik olykor csak egy-egy hétre, de ingyen nyaraltatnak nagycsaládokat. Eddig Zánkán, Csopakon, Almádiban, Szemesen, Fonyódon és Balatonfenyvesen találtak követőkre. A rászorulók kiválasztásában a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az önkormányzatok és az internetes kapcsolat nyújt segítséget. Az egyre nagyobb túljelentkezés miatt előnyt élveznek a többgyermekes, a tótól távolabbi országrészben élő, a Balatonnál még sosem járt és üdülésen együtt sohasem járt nagycsaládok.
- Tavaly húsz, idén már háromszor ennyi családot sikerült eljuttatnunk a magyar tengerhez, ez együttvéve több mint négyszáz gyerek és felnőtt - mesélte büszkén a fiatal, kétgyermekes pécsi házaspár. Megítélésük szerint manapság egyre kevesebb a nagycsalád, mert hátrányos helyzetbe kerül, aki sok gyermeket vállal, mindenkinek kötelessége hát segíteni nekik, amiben tud.