Amikor roppannak a csigolyák

Az emberiséggel egyidős, sőt napjainkra népbetegségnek számít a csontritkulás. Hazánkban közel egymillió embert érint, a változás korában minden harmadik nőt és a hetven éven felüliek többségét.

Családi körBalogh Mária2006. 11. 03. péntek2006. 11. 03.
Amikor roppannak a csigolyák

Negyvenöt éves kor felett a nők csontállományának három-öt százaléka elvész az első öt évben. Az oka: a változó korban a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek, illetve a későbbiekben előállítását be is szüntetik.
A folyamat lassítására vagy megelőzésére, körültekintő kivizsgálás után, indokolt esetben, hormonpótlást javasolhatnak a szakemberek. A legideálisabb hatás akkor érhető el, ha ez a kezelés a legkisebb adaggal a változó kor beálltának első évében kezdődik a napi 1500 mg kalciumbevitelt D-vitaminnal kiegészítve.
Az utóbbi időben napvilágot látott kutatások szerint a férfiakat sem kíméli a betegség. A csontritkulás szövődményeként fellépő csigolyatörések egyötöde, a rettegett csípő táji (combnyak)töréseknek pedig közel harmada férfiaknál következik be. Egy Európa minden országára kiterjedő felmérés azt mutatta, hogy a hatvanöt évesnél idősebb emberek hátgerincét megröntgenezve kiderül, az erősebb nem képviselőinek mintegy tizenkét százalékánál található olyan csigolya, amely csontritkulás következtében összeroppant már. A mozgást korlátozó fájdalom, illetve a gerinc deformálódása miatt ez jelentősen rontja az életminőséget.
A férfiak csontritkulása a nőkéhez hasonló, de azzal nem teljesen azonos betegség. Kezelésük ugyanazokkal a vitaminokkal történik, illetve, ha korukhoz képest kevés nemi hormon - tesztoszteron - képződik, akkor annak pótlása is javallott. A már kialakult betegséget mindkét nemnél a csontlebontást végző sejtek működését gátló gyógyszerekkel kezelik, vitaminokkal kiegészítve. Sokat tehetünk a megelőzésért a kritikus évek előtt a rendszeres napi mozgással, sétával, a tejtermékekben, a zöldségekben, a gyümölcsökben gazdag táplálkozással, és ha rendszeresen, de mértéktartóan napfürdőt veszünk.
Jó tudni: gyermekkorban több a szerves anyag a csontokban, így azok rugalmasabbak, felnőttkorban pedig a mésztartalom a magasabb, ezért szilárdabbak. Időskorban mindkét összetevő, vagyis velük együtt a csontok rugalmassága és szilárdsága is csökken. A csontok sűrűsége egyébként harmincéves korig folyamatosan növekszik, ekkor éri el a maximumot. A csontépítés és -lebontás harminc-negyven éves kor között van egyensúlyban.
Csontsűrűség-vizsgálatra nőgyógyásztól, reumatológustól vagy a háziorvostól kérhetünk beutalót. A lakóhelyünkhöz legközelebb eső csontritkulás-ellenőrző állomás címét és telefonszámát a 06-80/630-212 ingyenes telefonszámon lehet megtudni.

Számoljunk!
Fontosabb kalciumforrások: ásványvizek, szója, bab, spenót, sóska, banán, dió, mandula, mák, mogyoró, olajos hal, tehéntej, juhsajt- és -túró, sajtfélék, joghurt, kefir, aludttej. A gyümölcsök, zöldségek és húsfélék 100 grammjában általában 50 mg alatti a kalciumérték. Az elmúlt évek kutatásai szerint gyermekkorban 2-10 éves korig 800 mg kalciumra van szükségünk naponta. Férfiaknak ötvenéves korig 800, nőknek 800-1000 mg a napi szükséglete, hatvanéves korig mindkét nemnél 1200, afölött 1500 mg. A szükséges adag terhesség alatt 1200 mg. A napi átlagos étkezéssel nálunk 500 mg kalciumot veszünk fel.

Kockázat
A csontritkulás kialakulásának kockázata magasabb:
- örökletes tényezők esetén;
- mozgásszegény életmód mellett és hosszú fekvést igénylő betegségben;
- szőke hajú, fehér bőrű embereknél;
- az életkor szerint ajánlottnál kevesebb kalciumbevitel esetén;
- egyes betegségekben, például krónikus veseelégtelenséggel, hormonzavarokkal;
- egyes gyógyszerek tartós szedésekor;
- nőknél terhesség hiányakor;
- dohányzás, túlzott alkohol-, kávé- és kólafogyasztás miatt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek