Jogi esetek

Válás esetén három kulcskérdést kell rendezni. Talán a legfontosabb, hogy kihez kerüljenek a gyerekek. Ezután következik az, hogy hol laknak majd az addig egy fedél alatt tartózkodó volt házastársak: ki költözik el és hová? A harmadik kérdés pedig az, hogy a meglévő közös vagyonba mi tartozik bele, és azt milyen módon lehet a felek között szétosztani. E három problémából kettőről már volt szó e lapokon, úgyhogy ezúttal egy lakáshasználattal kapcsolatos esetet járunk körbe.
Az apa italozott. Az anya előbb veszekedett, azután vált. A gyerekeket ő kapta, a házon kívül nem nagyon volt vagyon, amit megosztani lehetett volna. Azonban ott volt a kérdés: hogyan lakjanak ezek után a felek, akik, ha néha összetalálkoztak a konyhában, ott is jól összevesztek? Egyszer még egy pofon is elcsattant. Ezt az egy esetet leszámítva az apa, ha ivott, nem volt különösebben agresszív, inkább magába zuhanva üldögélt. Előfordult az is, hogy lassan felcseperedő lányának udvarlója megverte a papát. Egyszóval zajlott az élet, amíg a bíróság azon gondolkodott, hogy mi is legyen a lakáshasználat kérdésével.
Ha a feleknek nincsen pénzük szétköltözni vagy nem találnak mindkettejük számára megfelelő megoldást, akkor a bíróság megteheti, hogy szabályozza a lakáshasználatot. Ennek alapvető feltétele, hogy a lakás fizikailag elkülöníthető részekre legyen osztva. Vagyis, hogy a feleknek éppen annyit kelljen csak találkozniuk, amennyit muszáj. Jelen esetben volt egy szoba az utcafronton, két szoba, amely az udvarra nyílt, egy nyári konyha az udvaron és a mellékhelyiségek. A bíróság első fokon úgy határozott, hogy a férfi kapja az utcára néző szobát azzal, hogy csak a konyha és a mellékhelyiségek eléréséhez szükséges mértékben - vagyis átjárásra - használhatja a másik két lakószobát, azokban egyébként az asszony, a két gyerek meg az asszony anyja lakik.
A volt feleség ezzel kétszeresen is elégedetlen volt. Először is ő azt szerette volna, ha volt férjét a bíróság italozó életmódja és agresszivitása miatt kirakja a lakásból. Másodszor: ha már ott maradt a nyakán, akkor se mászkáljon keresztül az ő két szobáján.
 Így szól a családjogi törvény: nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár. Ebből pedig kiderül, mit kellett vizsgálnia a bíróságnak: súlyos érdeksérelem fenyegeti-e az anyát és a gyermekeit, ha az apa a kisszobában marad? Ezt azonban úgy kell vizsgálni, hogy az apa egész korábbi magatartását vesszük figyelembe. Tehát nemcsak azt az egy alkalmat, amikor verekedett, hanem azt a számos alkalmat is, amikor nem, egészében vizsgálva a konfliktusok kiéleződésének folyamatát, valamint azt a tényt, hogy olykor az asszonynak is eljárt a keze.
A bíróság végül úgy döntött, hogy a felek ne járkáljanak egymás szobájába: mivel jókora kerülővel ugyan, de a mellékhelyiségre el lehet jutni az udvaron keresztül is, megtiltotta az asszony szobáin való átjárkálást a volt férjnek. Vagyis kizárólagos használatot biztosított a volt feleségnek, illetve a gyerekeknek. Viszont úgy ítélte meg, hogy az apa jelenléte a lakásban nem jár olyan fokú érdeksérelemmel, hogy őt a házból ki kelljen paterolni.