Kinek mondjam el?

Kedves Krisztina!
Már huszonhat éve élünk egymás mellett a szomszédommal, és úgyszólván naponta összeveszhettem volna vele, de eddig tűrtem. Mindkettőnknek hosszú parasztházunk van, mintegy félhektárnyi földdel. Az ő házának a fala az én udvaromat szegélyezi. Vég nélkül lehetne sorolni, milyen húzásai voltak, de most csak néhány példát hozok. Évente átmeszeli a házfalát, aminek örülhetnék, hiszen így az én udvarom is szebb, de a munkájában nincsen köszönet. Letapossa a feleségem virágágyásait, másfél méter széles sávban minden csupa fehér foltos lesz, munka közben elhajigálja a cigarettacsikkeket. Egyszer, még az elején, szóvá tettem, mire felháborodott, mondván, ehhez neki joga van. Ezen kívül rendszeresen úgy veti hátul a kukoricáját, hogy néhány sor átlóg az én területemre. Állatai vannak, azoknak kell a takarmány. Én nyugdíjas tanár vagyok, nekem a kert csak nyűg, az utóbbi időben bérbe is adtam, így ezen nem vitatkozom vele. Vagy még egy eset: a kert előtti hátsó udvarunkat drótkerítés választja el, ez az ő kerítése lett volna (enyém a bal oldali), de évek óta düledezett. Én már nem tudtam elnézni, így mikor a kert felé felhúzattam egy kerítést, akkor megcsináltattam az övét is. A kutyája azonban kikezdte, így hiába van körbekerítve a hátsó udvarom, az állat mégis ott randalíroz minden este. Szóltam neki, erre ő azt mondta, nem jól csinálták meg a drótkerítést, javíttassa meg az, aki elfuserálta.
Azt hiszem, ez elég példa jellemének szemléltetéséhez. Ami miatt most kifejezetten a tanácsát kérem, az az, hogy ablakot akar nyitni a fia szobájára, ami egyenesen az udvarunkba nézne. Engedélyt nem kért, egyszerűen beállított egy kőművessel, kirajzolták a falon az ablak helyét, és közölte, hogy így lesz. Akkor nagyon felháborodtam, azóta zárom az ajtót, nehogy bejöjjön. Tudom, hogy ez nem megoldás, de mitévő legyek?
Üdvözlettel:
K. Mihály

Kedves Mihály!
Úgy tudom, a szomszéddal közvetlenül határos falra senki nem tehet engedély nélkül ablakot. Így hát sétáljon el az illetékes önkormányzati építési hatósághoz, és jelentse be panaszát. Persze amíg nincs ablak, addig büntetni sem tudnak, de talán eltántoríthatják a szomszédját, aki tényleg nem tűnik egyszerű esetnek.
Érdekes, hogy minden falunak megvannak azok a lakói, akik bárkivel pillanatok alatt összetűznek, és nemritkán szinte az egész közösséggel perben állnak. Bármit félreértenek és félreértelmeznek, állandóan a jogaikat védelmezik, támadásnak vesznek mindent, szítják a viszályt, ami szinte lételemük. Az ilyen embereket a legjobb messze elkerülni. A leírtak alapján az az érzésem, hogy Önnek éppen egy ilyen szomszéd jutott. Jó taktikát választott azzal, hogy, ha már elkerülni nem tudja, legalább nagyvonalúan ráhagyja azt, ami nem ér meg egy mindenkit csak felzaklató, idegölő vitát.
Az ablakkérdés azonban már komoly ügy, hiszen ezzel szomszédja az Ön személyes terét, udvarhasználatát lehetetlenítené el. Azt javasolom, minél előbb lépjen az ügyben, a kaput pedig továbbra is zárja. Mert ha az az ablak egyszer mégiscsak ott teremne, befalaztatása sokkal nagyobb bosszúsággal járna. Vérteződjön fel a helyzet tisztázására abban a tudatban, hogy az igazság, a törvény és az emberi jóérzés egyaránt az Ön oldalán áll.
Üdvözlettel: