A mi ügyünk VI.

Tíz szélütésből négy elkerülhető lenne, ha jobban figyelnénk súlyunkra és életmódunkra, ha komolyan vennénk az intő jeleket. Leginkább a középkorú férfiakat veszélyezteti a stroke. Az elnevezés az agyban bekövetkező gyors, éles, villámszerű, pusztító csapást takarja.
Magyarországon évente 45-50 ezer új szélütéses esetet jegyeznek fel. Közülük 18-19 ezernek az elszenvedője bele is hal. A betegek egyharmadát egy éven belül elveszítik, egyharmaduknak közepesen súlyos tünete marad, egyharmaduk pedig enyhe vagy minimális tünetekkel gyógyul.
A kockázati tényezők közt fő helyen áll a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a hormonális szerek túlzott mértékű bevitele a szervezetbe. A szélütést leggyakrabban a nyaki, az alsó végtagi érszűkület és a szívritmuszavar váltja ki, ezért az érintett betegek nyaki ereinek rendszeres ellenőrzésével, a szívritmus vizsgálatával a veszély felfedhető, s megfelelő gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel az agyi érkatasztrófa megelőzhető.
A stroke kockázatát teljesen kizárni nem lehet, ám életmódváltással, fogyással és esetleg szükséges gyógykezelésekkel jelentősen csökkenthető a veszély - magyarázza Csiba László professzor, a debreceni Neurológiai Klinika igazgatója, a Magyar Stroke Társaság elnöke. Megelőzésképpen fontos lenne, hogy az az ötvenéves férfi, illetve 55 esztendős nő, aki a felsorolt kockázati tényezők bármelyikével rendelkezik vagy családjában előfordult már szélütés, évente vegyen részt szakorvosi ellenőrzésen.
Ha mégis bekövetkezik a csapás, egy életen át nagy megpróbáltatás mind a beteg, mind az őt gondozó személy számára. Nehezíti azonban a tünetek felismerését, a gyors orvosi ellátást, hogy a szélütést (más néven gutaütést) nem feltétlenül kíséri erős fájdalom; ezért is hívják - a magas vérnyomáshoz hasonlóan - alattomos kórságnak. Így a betegek többnyire későn fordulnak szakemberhez.
Pedig fontos tudni: ha valakit szélütés ért, három-hat órája marad az orvosnak az életmentésre. Ezért azonnal értesíteni kell a mentőket, akik a legközelebbi, megfelelő feltételekkel működő kórházba szállítják a pácienst. A létfontosságú első órákba ugyanis bele kell férnie annak, hogy az ideggyógyász elvégezze a vizsgálatokat, elkészítsék a CT-felvételt az agyvérzés kizárására, és ha a beteg állapota indokolja, megkezdjék az aktív vérrögoldó kezelést. Mindezekkel sok esetben elkerülhető a bénulás, a tartós mozgáskorlátozottság és a beszédzavar.

A stroke két nagy betegségcsoportja
AGYVÉRZÉSKOR a magas vérnyomás miatt az erek megrepednek, a nagy nyomással kiáramló vér roncsolja az agyszövetet vagy a rendellenesen fejlődő erek véreznek. Az agyvérzést ebben az esetben elsősorban a magas vérnyomás kezelésével lehet megelőzni, illetve az ebben szenvedő betegek és az agyi erek rendellenességével születettek a legveszélyeztetettebbek.
AGYI INFARKTUS (agyi keringési zavar, agyérgörcs, agylágyulás) esetén az agy egy bizonyos területe tartósan vagy átmenetileg kevesebb vért kap, és emiatt az adott agyszövet elhal. Az agyszövet működőképessége a keringészavar súlyosságától függően az említett kritikus három-hat órán belül helyreállítható, ha a keringészavart előidéző vérrögöt még fel lehet oldani - megfelelő vérellátás hiányában az agyszövet ennyi idő alatt elhal. A kezelés hatékonysága tehát az idővel, a három-hat órán belüli ellátással arányos.

Intő jelek
· féloldali végtaggyengeség
· ügyetlen mozgás
· a bal szájzug zsibbadása
· beszédzavar, szótalálási nehézség
· erős fejfájás, esetleg a heves fájdalmat követő eszméletvesztés
· zavart tudatállapot
· kábaság
· lefittyedő szemhéj, az arcizmok bénulása
· nyelészavar
· a nyelv féloldali, illetve a test jobb vagy bal felének zsibbadása
· szédülés
· kettős látás