Aki naponta megfőz minket

Ugyan velünk születik az enni tudás, ám az ízek érzékelését tanulni kell - mondja Kovács Lázár, aki nap nap után "megfőzi" a tévénézőket: hol szakácstudományával, hol humorával. A tévés séf szavaiból kiderül, hogy a szakmájában nem ismer tréfát.
- Magam is rántott húson nőttem fel, ám amióta szakácsnak álltam, rájöttem, hogy a gasztronómia alapja az ízérzékelés. Franciaországban például már a kicsi gyerekeket megtanítják arra, hogyan kell kóstolgatni a borokat, a söröket, a péksüteményeket. Elsajátítják azt is, hogy élvezetüket leljék a különféle fűszerekben - magyarázza a szakács. S mindezt komolyan is gondolja, hiszen nagyobbik fiát, a két és fél éves Lázárt és a kisebbiket, a nyolc hónapos Bencét is óvja a túlcukrozott, túlsózott étkektől.
Kovács Lázár szerint a finom fűszerekkel ízesített zöldségpüréknél nincs jobb bébiétel. Ilyen például a párolt zöldborsó bazsalikommal, kevéske cukorral. Már a kisgyerekek is megismerkedhetnek a mentával, a borsikafűvel vagy épp a lestyánnal, sőt, ha némi kakukkfűvel, köménnyel szórjuk meg a nekik tálalt kelbimbót, biztosan nem puffadnak fel tőle. Ha a gyerek kicsi korától megszokja a tiszta ízeket, négy-öt évesen már különbséget tud tenni a jó és a rossz étel között. S később sem vágyik ilyen-olyan pelyhekre vagy a gyorséttermek silány menüjére.
- Amikor otthon főzök, mindig magam mellé ültetem a nagyfiam, csak hogy lássa, mit hogyan csinálok - meséli a büszke apa. Nem csoda, hogy az ifjú Lázárka már tudja, miből készül a palacsintatészta, s bátran markolja a botmixert, összekeveri vele a masszát. Kovács Lázár bizonyos benne, a gyermekei is kedvet kapnak majd a konyhaművészethez, hiszen látják, hogy az apukájuk mekkora örömét leli benne.
Hogy mit tesz asztalra otthon a villámkezű szakács? Lehetőleg egyszerű fogásokat - mostanában például tésztát esznek tésztával. Kedvencük a vargányás metélt: a gombát kevés olívaolajon megpirítják, fokhagymával, sóval, borssal, petrezselyem zöldjével ízesítik.
A harminckét éves, temperamentumos tévéséf, akit jó ideig csak merész kedvtelései - száguldás, szörfözés, síelés - dobtak fel, most békésen lehorgonyzott a családja mellett. (Hódolói már hiába tűzködik telefonszámukat kocsijának ablaktörlője alá.)
- A budai éttermemben, ahol a két húgom is dolgozik, gyakran hiányolnak a tűzhely mellől, s kérdik, miért nem vagyok ott többet. A gyerekeim viszont csak most lehetnek egy- meg kétévesek, és én szeretnék mellettük lenni, kirándulni járni vagy csak hancúrozni a kertben. Főzni ráérek később is. Nem érdekel annyira a pénzhajhászás, hogy ne tudnék kiszállni a mókuskerékből - sorakoztatja érveit a jóképű szakács.
Akár hiszik, akár nem, Kovács Lázárnak nemcsak mikrohullámú sütője, de most épp tévéje sincsen.
Naponta kétszer szerepel a televízióban, és nem nézi vissza soha a műsorait?! - nézek rá elképedve, mire kópésan ennyit mond:
- Úgyis látom magam reggelente borotválkozás közben a fürdőszobatükörben...

Ellesett fortélyok
A régi magyar konyhát olyannyira csodálja Kovács Lázár, hogy elkészítette az első magyar nyelvű szakácskönyv néhány receptjét is. A Szakátsmesterségek könyvetskéjéből kiderült, hogy a XVII. században nem ettek burgonyát, miközben számos olyan fűszert használtak, amely mostanában újra divatba jött, így például sáfrányt, bazsalikomot, gyömbért. Akár a hajdani mesterlegények, Lázár is bebarangolta a világot, hogy aztán tarisznyájában hazahozza az ízeket és fortélyokat. Amerikában a húsvágás módozatait leste el, a franciáknál az ételek és a borok ízharmóniáját kémlelte ki, az ázsiai konyha az ízesítőivel varázsolta el. S még mindig akad olyan ország, ahol nem járt...