Elhanyagolt magyar agyar

Minden második magyar naponta kétszer mos fogat, minden ötödik pedig csak egyszer. A lakosság hét-nyolc százaléka - saját bevallása szerint - soha nem vagy csak alkalmanként vesz kézbe fogkefét.
Sajnos a magyarok azzal sem törődnek, hogy a dohányzás nemcsak hogy csúnyává, sárgává teszi a fogakat, de a szájhigiéné elhanyagolásával együtt korlátozza a fogíny vérellátását, ami súlyos ínysorvadást idéz elő, továbbá szájrákot okozhat. Az utóbbi években a szájüregi daganatok okozta halálozás háromszorosára emelkedett, az áldozatok száma az elmúlt harminc esztendőben például a negyven és hatvan év közötti férfiak körében nálunk a tizennégyszeresére (!) nőtt. A felmérésekből kiderült, a magyarok negyede nem tudja, hogy a fogászati szűrővizsgálat az egészségbiztosító által finanszírozott szakrendelőkben térítésmentes.
Nem véletlenül igyekeznek az orvosok mindezt a szánkba rágni: tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a krónikus betegségek több mint hatvan százalékának kialakulásáért fogászati gócok a felelősök. Minden egyes fog meghatározott szervekre és mirigyekre hat. A metszőfogak fontos hormonkörforgást szabályoznak, amelynek zavarai meddőséget okozhatnak. A felső négyes fogak nemcsak képesek összezavarni számos testi folyamatot, de lelki egyensúlyunkra is hatnak, e fogak gócos állapota az idegrendszer működését is befolyásolhatja.
Ne feledkezzünk meg fogaink rendszeres mosásáról és az évenkénti fogorvosi ellenőrzésről még akkor sem, ha esetleg már protézist viselünk, ugyanis műfogsor esetében is felléphetnek gócos megbetegedések. Ha elhanyagoljuk a fogápolást, az intő jelek - a fogak romlása, fájdalma, szuvasodása, az íny sorvadása és gyulladása, a kellemetlen szájszag - hamar megmutatkoznak.
A szájbetegségek közül leggyakoribb az ínygyulladás, amely a felnőttek hetven, a 10-15 évesek húsz százalékát érinti. A fogak és az íny találkozásának vonalában felhalmozódó étellerakódás számos baktérium férőhelye. Az így kialakult kórság következménye lehet az íny gyulladása, mely, ha kezeletlen marad, foggyökérhártya-betegséghez vezethet. Súlyosabb esetben kóros góc keletkezik a szervezetben, ami szerepet játszhat többek között szív- és érrendszeri betegségek és ízületi gyulladások kialakulásában, nőknél ráadásul növeli a koraszülés, illetve az alacsony súlyú magzat világrahozatalának kockázatát is.
A fogbetegségek gyógyításakor a legfontosabb teendő a szájhigiénia visszaállítása, a menthető szuvas fogak tömése - de nem amalgámmal! -, gyökértömése, koronával való ellátása, illetve a nem menthető, gócbetegséget okozó fogak eltávolítása. A fogkőtől való megszabadulás (amit csak szakember végezhet) elengedhetetlen része a gyógyulásnak. Az ínygyulladás kezdeti szakaszában, ha egyébként a fogazat ápolt, elegendő lehet három-négy lézeres kezelés.
Az életkor előrehaladtával ínyvisszahúzódás következhet be, ami fognyaki érzékenységhez vezethet. Jellemzője a hideg vagy meleg, édes vagy savanyú ételek-italok fogyasztásakor jelentkező hirtelen, éles fájdalom. Ez a kellemetlen érzés csökkenthető, gyakorta meg is szüntethető speciális fogkrémekkel, de azért tartós panasz esetén forduljunk szakorvoshoz.

Érdemes megfogadni
- A kardamommag segít az ínybetegség megelőzésében, frissíti a leheletet, és javítja az emésztést; Ázsia egyes részein elterjedt szokás, hogy napközben rágcsálják.
- A fájdalmas tályog, amelyet helytelen szájápolás, illetve a fog vagy az íny sérülése okozhat, kiemelkedik az íny felszínéről. Ilyenkor sós vízzel öblögessük a szánkat, és naponta kétszer szedjünk 1000 mg C-vitamint; ha nem enyhül a fájdalom és a duzzanat, forduljunk orvoshoz.
- Enyhe gyulladás esetén naponta kétszer öblítsük ki a szánkat gyógynövényes szájvízzel; javasoljuk a kamillából vagy az orvosi zsályából készített teát.
- Az ínyvérzést okozhatja hiányos táplálkozás, elsősorban a C-vitamin és a flavonoid hiánya. A réti legyezőfűből készített tea csökkenti a vérzést, mert összehúzó hatású csersavat tartalmaz.

Már a múlté a skorbut
A fluorid- és kalciumtartalmú fogkrémek rendszeres használata mellett fontos a megfelelő, egészséges táplálkozás is. Iskolapéldája ennek a tételnek a skorbut, amely több száz évvel ezelőtt gyakran fordult elő a tengerészek között. A fogíny fekélyesedét hiába próbálták külsőleges kezeléssel megállítani, a megoldást végül az hozta el, amikor a heteken-hónapokon át vízen élő, egészségtelenül étkező matrózok megfelelő C-vitamin-tartalmú táplálékot vettek magukhoz.