Jeges félsz a kolerától

A mediterrán vidékekre indulókat főleg a hepatitis A vírus fenyegeti. A turisták óvatlanok, kevesen gondolnak a megelőzés fontosságára, pedig az elmúlt három évben háromezer magyar betegedett meg fertőző májgyulladásban - tudtuk meg Jakab Dezsőtől, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Intézete járványügyi osztályának vezetőjétől. A szakemberek új fogalmat vezettek be, hogy felkeltsék a figyelmet az útrakelőkre leselkedő veszélyre: ez az egészségtudatos utazás.
A legtöbb védőoltást - kivéve a sárgaláz elleni vakcinát - felírhatja és beadhatja a háziorvos is, az oltóanyagok ára átlagosan 4000 forint. A hepatitis, azaz a fertőző májgyulladás A és B vírusa elleni oltást (létezik a kettő kombinációja is) a társadalombiztosítás támogatja. Aki történetesen Indiába indulna zarándokútra, az többféle vakcinát is kap, nagyjából húszezer forintot kell szánnia a megelőzésre.
A közeli mediterrán országokban viszonylag könnyen elkaphatják az üdülők a májgyulladás A típusú vírusát, amit a szennyvíz terjeszt. A kórokozót főleg a kagylók, a csigák, a tenger gyümölcsei tartalmazzák, és akkor veszélyesek, ha a herkentyűket nem főzték-sütötték meg eléggé. A Földközi-tenger kagylóinak negyven százaléka fertőzött a hepatitis A vírussal, a szennyvíz ugyanis sok helyen a tengerbe ömlik, és az ott élő állatok, mintegy szűrőként, áteresztik magukon a fertőzött vizet. Nem pusztítja el a vírusokat az sem, ha a tenger gyümölcseit lefagyasztják, kiolvasztás után ugyanúgy betegséget okozhatnak. Olaszország déli vidékein gyakoriak a májgyulladásos járványok, és Spanyolország, Görögország sem kivétel. Volt rá példa, hogy a nyaralók tunéziai datolyával hozták haza a kórt.
A hepatitis B a vér és a testváladékok útján terjed. A Távol-Keletre, Dél-Amerikába vagy Afrikába indulók számoljanak azzal, hogy e tájakon különösen sokan hordozzák e vírust. A szexturistákat még inkább veszélyezteti a májgyulladás e fajtája, de egy tetoválás elkészítésével, testékszer behelyezésével vagy orvosi beavatkozással is továbbadhatja.
Honfitársaink közt nem végeztek ugyan vizsgálatot arról, hogy milyen nyavalyát szedtek össze nyaralásuk alatt, ám például az angolok közt igen. Kiderült: legtöbben hasmenéssel, illetve legyek, szúnyogok okozta csípésekkel térnek haza a távoli vidékekről. Az utazási betegségek szakértői szerint alapszabály, hogy óvakodjunk a piacon árult csemegéktől. Ha pedig a csapból folyó víz is fertőzött, az sem segít, ha a gyümölcsöket megmossuk. Számos betegséget - például a kolerát - az üdítőbe tett egyetlen karika citrom vagy a koktélba dobott jégkocka révén is elkaphatunk.
Az egzotikus vidékre indulóknak érdemes utazási és trópusi betegségekben jártas orvostól jó előre tanácsot kérni valamelyik oltóhelyen. Az oltásokat ugyanis személyre szabottan adják. Az útnak induló egészségügyi állapota is számít: egyes vakcinákat például nem adhatnak be lázas betegeknek, idegrendszeri panaszokkal élőknek, terheseknek, kicsi gyerekeknek vagy gyógyszerallergiától szenvedőknek. Az úti cél mellett mérlegelik azt is, mennyi időt tölt a távoli tájon az ember, s dolgozni vagy nyaralni indul-e. Az sem mindegy, hogy az ember hátizsákos turistaként barangol az őserdőben vagy valamelyik higénikus szálloda kényelmét élvezi.

A Rák- és a Baktérítő közt a forró égöv a malária és a hastífusz melegágya. A malária elleni gyógyszert - melyet már az utazás előtt, közben és utána is szedni kell - érdemes szakorvossal felíratni, ugyanis az úti céltól függ, hogy milyen fajta pirula szükséges. Egyes, főleg ázsiai kórokozók ugyanis már ellenállóak a malária elleni régi szerekre.
A Közép-Afrikába vagy Dél-Amerikába indulóknak figyelniük kell arra is, hogy akár az ott élő majmok betegségét, a sárgalázat is elkaphatják az esőerdőben.
Az amerikai kontinens déli felén kolerát terjeszthet a fertőzött víz, ezért a kalandtúrázóknak, a búvároknak, a hajón munkát vállalóknak ajánlják a megelőző oltást.

A hepatitis A vírus lappangási ideje 2-6 hét is lehet. Árulkodó jelek: hirtelen láz, étvágytalanság, hasi és végtagfájdalom, általános gyengeség. Az akut tünetek 2-3 hét alatt szűnnek meg, de a teljes gyógyulás akár 2-3 hónapig is eltarthat. Minden esetben kórházi ellátásra van szükség.
A B-fertőzés is hasonló tünetekkel jár, de jóval veszélyesebb. A betegek tíz százalékánál krónikus májgyulladáshoz vezethet, melynek következménye májrák, májzsugor lehet.