Jogi esetek

Gyanúba keveredett egy fémhulladéktelep vezetője, hogy lopja a rábízott anyagot. A rendőri nyomozás a sikkasztást nem tudta bizonyítani, így az eljárást megszüntették. Azt azonban sikerült megállapítani, hogy a telepvezető súlyosan megszegte kötelességét, bizonyos mérlegeléseknél nem volt jelen, ezért tűnhettek el tételek. A munkáltató ezért rendkívüli felmondással akart megválni a telepvezetőtől, ő viszont ezt szerette volna elkerülni, így felajánlotta, hogy munkaviszonyát szüntessék meg közös megegyezéssel. A munkáltató nem emelt kifogást.

A rendkívüli felmondás az, amit a nép szája kirúgásnak nevez; a közös megegyezéssel való távozás ennél gyakran csak a nevében elegánsabb. A rendkívüli felmondással a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, sem végkielégítés, ráadásul egy következő munkahelyen sem fogadnak szívesen olyat, akinek az előző állása így szűnt meg. Ehhez képest a rendes felmondás gyakorlatilag kéjmámor.

A közös megegyezéssel való távozás tartalma az, hogy a lelépés feltételeiben a felek a törvény adta irányvonalaktól el szeretnének térni. Miért? Azért, mert azokat az adott helyzetre nem érzik igazságosnak, vagy azok alkalmazása nem tükrözné a kettejük közötti viszonyokat.

Emberünk úgy gondolkodott: az állása így is, úgy is odavan, de legalább egy kicsit javít annak esélyén, hogy új munkát találjon. Utólag kezdett el azon gondolkodni, hogy egyáltalán keresztül lehetett volna-e vinni a rendkívüli felmondást, hiszen a rendőrség tulajdonképpen felmentette őt a sikkasztás vádja alól. Így aztán utólag megtámadta a közös megegyezést, mondván, hogy a munkáltató megtévesztette: úgy tudta, nincs más választása, csak a közös megegyezés. Azzal pedig, hogy kirúgással fenyegették, kényszerítették a közös megegyezésre.

Azt kellett eldöntenie a bíróságnak, hogy jogellenes fenyegetés-e a rendkívüli felmondás kilátásba helyezése, illetve utólag számít-e, hogy jogosan vagy jogtalanul akarta kirúgni a munkáltató a munkavállalót, ha végül mégsem rendkívüli felmondásra, hanem megegyezésre került sor. Az ítélet szerint a rendkívüli felmondás kilátásba helyezése önmagában nem fenyegetés, mivel ha a kirúgás jogos, akkor ez így természetes. Ha viszont nem jogos, akkor könnyen megtámadható, mivel néhány szigorú feltételhez köti a törvény - amit a közös megegyezésről már nem mondhatunk el. A rendkívüli felmondást ugyanis csak a munkáltató írja alá, a közös megegyezést viszont mi is. Amit pedig egyszer aláírtunk, attól nehéz szabadulni. Így járt telepvezetőnk is, keresetét elutasította a bíróság.

Ezeken az oldalakon mindig egyezségre buzdítom önöket, de azért most láthattuk, vannak kivételek. Néha jobban jár az ember, ha nem egyezkedik, mert onnan már általában nincs visszaút.