Tűrni kell tíz szúrást

Néhány éve egy vámosszabadi házaspár nem engedte beadni gyermekének a védőoltásokat, s emiatt a tiszti főorvos feljelentette őket kiskorú veszélyeztetéséért. Így került a taláros testület asztalára az ügy, s az alkotmánybírák úgy ítélték meg, a gyermekek egészsége és a fertőző betegségek elleni védekezés miatt igenis indokolt, hogy különböző életkorokban a betegségek ellen vakcinát adjanak be. A védőoltást elrendelő határozat ellen akkor fellebbezhet a szülő, ha csemetéjének gyógyszerallergiája van.
Hazánkban a gyerekek 99 százaléka megkapja a kötelező, életkor szerinti, ingyenes védőoltásokat. Ám ez nem jelenti azt, hogy lazíthatunk az 1876 óta - az első himlő elleni vakcina óta - működő magyar oltási rendszer fegyelmén. Az egészségügyi világszervezet legutóbbi jelentése szerint Európában hatszázezer csecsemő nem kapja meg a kötelező védőoltásokat, s ez fertőzésveszélyt okoz. A szomszédos országokban a közelmúltban is kitörtek kanyarójárványok, míg nálunk ilyen kóreset utoljára öt éve fordult elő. Miközben a Szovjetunió utódállamaiban szedte áldozatait a torokgyík, hazánkban teljes tíz éve nem fertőzött meg senkit a diftéria. Szórványosan fordulnak elő azok a betegségek is, amelyeken - oltás hiányában - a mai felnőttek még rendre átestek: ilyen például a rózsahimlő vagy a mumpsz. A merevgörcs, azaz a tetanusz is már csak az időseket veszélyezteti.
Az új, összetett oltóanyagoknak köszönhető, hogy tavaly óta kevesebb szúrást kell kiállniuk a gyerekeknek. Korábban 15 injekció és öt úgynevezett Szabin-csepp adott védettséget, az új rend szerint azonban már elég megkapniuk egy tíz védőoltásból álló sorozatot. A diákok nem évjáratuk szerint, hanem ki-ki iskolai osztályával kapja meg a vakcinát: a hatodikosokat szeptemberben a torokgyík és a tetanusz, októberben a mumpsz, a kanyaró és a rubeola megelőzésére szolgáló vakcinával oltják be. Nyolcadikban, azaz 14 éves korban jár az utolsó oltás, amely a súlyos szövődményeket - májzsugor, májrák - okozó, fertőző májgyulladásfajta, a hepatitis B típusú vírusa ellen ad védelmet.
Az aggódó szülők egyéb ajánlott oltásokat is felírathatnak az orvossal, ezek azonban pénzbe kerülnek. A 12 hónaposnál idősebb kicsiknek adható például a bárányhimlő gyengített vírusát tartalmazó vakcina, melyet Amerikában és Japánban már minden apróság megkap. Ugyancsak hasznos a hepatitis A vírus fertőzését megelőző oltás. A csecsemőket és kisdedeket kiszáradással veszélyeztető baj, a hasmenéssel, hányással járó rotavírusos megbetegedés ellen is ajánlják a 24 hetes korig beadott vakcinát. Ugyancsak érdemes felíratni a meningococcus - agyhártyagyulladást is okozó - baktérium, valamint a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen szolgáló oltóanyagokat, akárcsak az influenzát megelőző vakcinát. Bár nem éppen olcsó, a nemi élet megkezdése előtt álló leányoknak hasznos lehet a HPV, azaz a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus elleni megelőzés is.
Noha a vakcináknak lehetnek ellenjavallataik, a járványügyi szakemberek véleménye sokat változott az utóbbi években, s egyre ritkábban tartják indokoltnak az oltás elhagyását. A gyengébb egészségi állapotú gyermek ugyanis még inkább kiszolgáltatott a fertőzéseknek. Lázas gyereket persze nem szúrnak meg, s például a daganatos kórban szenvedőknek vagy a sugárkezelteknek sem rendelnek élő vírust tartalmazó oltóanyagot. Ugyancsak ügyelnek arra, hogy a gyógyszer ne váltson ki túlérzékenységi rohamot. Nem akadály viszont az újszülöttkori sárgaság, illetve az alultápláltság sem, sőt az allergiás, asztmás csemeték is megszerezhetik az oltások nyújtotta védelmet. A koraszülöttek szintén nem kapnak felmentést. Számukra külön ajánlott a hepatitis B és a meningococcus elleni oltás.

Kötelező védőoltások
0-6 hét: BCG (tuberkulózis ellen)
2, 3, 4 és 18 hónapos korban: DPTa, IPV, HiB (torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, gégefő- és agyhártyagyulladás ellen)
15 hónap: MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola ellen)
6 éves kor: DTPa, IPV
11 éves kor: DT (diftéria, tetanusz ellen), MMR
14 éves kor: hepatitis-B ellen