A kegyencnő kedvence

A XV. Lajos francia király szeretőjeként elhíresült Dubarry grófné bizonyára nem gondolta volna, hogy még századokkal később is közszájon forog a neve. Állítólag az uralkodó kedvelte a karfiolt, ezért kegyencnője után „à la du Barry”-nak nevezték el a karfiolos ételeket az udvarában.

Családi körHabik Erzsébet2025. 02. 02. vasárnap2025. 02. 02.

Kép: A finomságot XV. Lajos francia király szeretőjéről nevezték el, Fotó: Esin Deniz, Forrás: shutterstock

Cauliflower,Gratin,With,Bechamel,Sauce,With,Parsley,Butter
A finomságot XV. Lajos francia király szeretőjéről nevezték el
Fotó: Esin Deniz Forrás: shutterstock

Utánam az özönvíz! – hirdette a korabeli pletykák szerint XV. Lajos, és ekként is élt, nagykanállal habzsolta az életet meg a nőket. Kegyencnői – például Madame Pompadour is, aki több mint tíz évig volt a király hivatalos szeretője – befolyásos szerepet töltöttek be az udvarban. Az asszony halála után megüresedett a királyi szeretői poszt, ám nem sokáig maradt betöltetlen. 

Az uralkodó vasárnaponként nyilvános helyeken ebédelt a családjával, s ilyenkor bárki a közelébe férkőzhetett. Egy ilyen alkalommal akadt meg a felséges szempár Jeanne Bécu-n, a fiatal és szép kurtizánon, akinek a kuplerájból hamarosan a versailles-i kastélyba vezetett az útja, az első királyi „vacsorára". Persze ahhoz, hogy az új kegyencnőt be lehessen mutatni az udvarnál, előbb tisztes férjes dámát kellett csinálni be­lőle – gyorsan hozzáadták hát Guillaume Du­barryhoz. 

 

A nő beköltözésével megkezdődött a kastélyban a tivornyák végeláthatatlan sora, az őrült költekezés. Az idősödő uralkodót azonban egy idő után fárasztani kezdték a fényűző mulatságok, elvonult az udvartól. Az asszonyt a port-aux-dames-i apátságba száműzte, ő maga pedig haláláig vidéki kastélyában élte a nemes urak egyszerűbb, hétköznapi életét. 

Dubarry grófnénak nem jutott ilyen csendes, nyugodt öregkor: a francia forradalom idején cselédjei feljelentették „forradalomellenes összeesküvés" vádjával, s az egykor ágyas guillotine alatt végezte. Kedvenc étele viszont még századok múltán is az étlapokra és az asztalunkra kerül.

Hozzávalók: 

∗ 60 dkg sertéskaraj

∗ 60 dkg karfiol

∗ 2 evőkanál olaj

∗ 5+3 dkg vaj

∗ 5 dkg liszt 

∗ 2 dl tej

∗ 2-3 evőkanál zsemlemorzsa

∗ 10 dkg trappista sajt

∗ só, bors, szerecsendió

∗ vaj a tál kikenéséhez

A húst szeletekre vágjuk, kicsit kiütögetjük, megszórjuk sóval és borssal. A karfiolt rózsáira szedjük, lobogó, sós vízben 6-7 percig főzzük, majd leszűrjük. A hússzeleteket lisztbe mártjuk, azután a serpenyőben felforrósított olajon mindkét oldalukat hirtelen elősütjük. Kiszedjük és félretesszük. 

Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal, és a hússzeleteket egymás mellé belerakjuk. Serpenyőben felolvasztunk 5 dkg vajat, beleszórjuk a lisztet és világosra pirítjuk. Felöntjük a forró tejjel, sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük, és viszonylag sűrű besamelmártást készítünk. 

A hússzeleteken szétosztjuk a karfiolt, leöntjük a mártással. Az egészet megszórjuk reszelt sajttal, zsemlemorzsával, apró darabokra vágott vajat teszünk rá, végül a forró sütőben szép pirosra sütjük. Burgonyakörettel tálaljuk.  

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek