Szép új jövő
A mai általános iskolások közel kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amely most még nem is létezik — derül ki a jövőkutatók elemzéseiből. A mesterséges intelligencia, az automatizáció és a digitális forradalom alapjaiban formálják át a munka világát. De hogyan készíthetjük fel a gyerekeket egy olyan jövőre, amelyet mi magunk sem látunk még tisztán?
Kép: Ideje készülni: az elkövetkező évtizedek már nem a „tudók”, hanem a „tanulni tudók” világa lesz
Ma még sokszor a múltat taglalja az iskolai tananyag, vagy olyan tudást ad a gyerekek kezébe, amire talán húsz év múlva már nem lesz szükség. S bár az olvasás, számolás és az alapvető műveltség továbbra is fontos, ezek önmagukban nem garantálnak boldogulást egy olyan világban, ahol naponta jelennek meg új technológiák, munkakörök és kihívások. A XXI. század munkahelyei alkalmazkodást, tanulási képességet, kreativitást és érzelmi intelligenciát igényelnek, ezekre azonban leginkább a család és az élet tanítja meg őket, nem az iskola.
Heather McGowan, a munka világával foglalkozó neves gondolkodó és tanácsadó egyik üzenete így hangzik: „A legfontosabb készség a tanulás képessége, nem a megszerzett tudás.” Ez a gondolat alapjaiban kérdőjelezi meg azt a hagyományos szemléletet, amely szerint a gyerekek jövőbeli sikere leginkább attól függ, mennyi dolgot tudnak fejből. McGowan szerint az elkövetkező évtizedek már nem a „tudók”, hanem a „tanulni tudók” világa lesz.
De mit is jelent ez pontosan? McGowan arra alapozza a nézeteit, hogy az iskolában megszerzett ismeretek gyorsan elavulnak, hiszen a technológia olyan tempóban fejlődik, hogy egy mai szakma akár 5–10 év alatt megszűnhet vagy teljesen átalakulhat. Így amit most megtanulunk, az lehet, hogy 2030-ban már irreleváns, de ha elsajátítjuk az önálló tanulást, mindig képesek leszünk a megújulásra.
Nézzünk egy konkrét példát: egy grafikus ma már nemcsak rajzol, hanem a digitális marketinget és a mesterséges intelligenciát is tanulmányozza, és úgynevezett UX-látásmódot (vagyis azt, hogyan gondolkodik az, akinek készül egy termék) szerez, hogy versenyképes maradjon. Egy ügyvéd vagy tanár szintén együttműködhet a mesterséges intelligenciával (AI), hogy hatékonyabban haladjon a munkával. A kamasz, aki ma minecraftozik, lehet, hogy 10 év múlva 3D-tértervezőként fog dolgozni a metaverzumban – de csak akkor, ha folyamatosan fejlődik, kérdez, keres. Így ma már nem az a kérdés, hogy mi leszel, ha nagy leszel, hanem az, hogyan szeretsz tanulni és felfedezni.
Épp ezért szülőként arra kell inspirálnunk a gyermekeinket, hogy olyan készségeket fejlesszenek, mint a kíváncsiság, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség, az önreflexió vagy az önirányított tanulás.
Magyarországon is találunk már ehhez segítséget, az Edisonplatform ugyanis olyan közösség, amely összegyűjti a gyerekek jövőbeli tudására fókuszáló országos szervezeteket, valamint a szülőket is eligazítja abban, hogyan alkalmazkodjanak a XXI. század kihívásaihoz. Tudatosítják, hogy milyen kompetenciák lesznek az elengedhetetlenek, és abban is segítenek, ezeket hogyan és hol tudják megszerezni a gyerekek. Emellett az üzleti élet szereplőit arra ösztönzik, hogy vállaljanak felelősséget a fiatalok és a munka jövőjének alakításában.
A legtöbb szakértő ugyanis egyetért abban, hogy a mesterséges intelligenciával mindannyiunknak együtt kell élni, és azok teszik jól, akik nem harcolnak a technikai vívmányok ellen, hanem okosan integrálják azt a saját és gyermekeik életébe. Tehát nem egyfajta megoldókulcsként tekintenek rá, hanem kreatív munka- és játszótársként, ami segít a tanulásban, de nem a gyerekek helyett dolgozik, inkább velük együtt gondolkodik.
Ma már nem egy ilyen online felület áll a rendelkezésre.
A ChatGPT-vel például mesét írhatunk egy olyan robotról, aki érzelmeket akar tanulni. A gép kitalálja, hogy a robotot egy szivárványmacskákból álló bizottság ismerteti meg a szeretettel, félelemmel, gyűlölettel, a gyerek ezen nevet, majd folytatja a történetet a saját gondolatvilágának megfelelően, és ez így megy tovább, akár fejezeteken át. Ez a játék erősíti a nyelvi készséget, a történetalkotást, a kreativitást, és közben a gyerek azt érzi, az AI vele együtt alkot.
Miután megvan a mese, jöhetnek a képek is. A DALL·E nevű program képes arra, hogy egyetlen mondatból valódi illusztrációkat készítsen.
„Rajzolj egy zöld kutyát, akinek propeller van a hátán és pizzát süt a Holdon.” Ppillanatok kérdése, és máris ott van a képernyőn a négylábú. A gyerek fantáziája megelevenedik, megtanul részletesen fogalmazni, elképzeléseket átadni, vizualizálni, és közben úgy érzi, hogy a képzelete nem ismer határokat.
És ha ez nem lenne elég, készíthetünk akár saját játékot is a Scratch + AI ötletekkel. Ha a kisfiú vagy a kislány szeret rajzolni, játékokat tervezni, ezen az ingyenes, gyerekbarát programozófelületen gyakorolhat, ahol színes blokkokkal lehet játékokat, történeteket vagy animációkat kitalálni. Így a használója nemcsak kódol, hanem karaktert fejleszt, problémát old meg, együttműködik egy digitális partnerrel.
Ahogy az Edisonplatform is vallja, ha hagyjuk, hogy a jövő generációja megtapasztalja, hogy az AI egy kreatív társ, azzal megalapozzuk azt a tudatos, alkotó szemléletet, amire a mai fiataloknak később igazán szükségük lesz.
A mesterséges intelligencia jó esetben nem lecseréli a gyermeki kíváncsiságot, hanem szárnyakat adhat neki, ha jól használjuk. A jövő nem arról szól, hogy a gépek túlszárnyalnak bennünket, hanem arról, hogy mi, emberek hogyan tanulunk meg okosabban együttműködni velük. Ha a gyerekeink képesek játszva használni az AI-t, kérdezni, alkotni, gondolkodni vele, akkor nemcsak technológiát, hanem önbizalmat, kreativitást és rugalmasságot is kapnak útravalóul.
Ez pedig sokkal többet ér bármilyen megtanult, bebiflázott évszámnál és helyes válasznál.
