Mi lesz a kukoricavetéssel?
Ahol a talaj engedi, ott már javában tart a tavaszi vetések előkészítése. Aki nem tudott ősszel szántani, tárcsázni, az most teszi, illetve az őszi talajok boronálása is megkezdődött. Nagy kérdés, hogy a tavaly sokaknak veszteséget okozó kukorica vajon mennyire szorul vissza itthon. E növény egyébként tőlünk északabbra, ahol néhány évtizede még nem is gondoltak a vetésére, most már jól érzi magát.
Kép: A tavaszi vetésszerkezet fogja elárulni, merre tart a növénytermesztés, Fotó: Foto: Kállai Máton, Forrás: Szabad Föld

A nagyon durva aszályos 2022, aztán a gyengébbre sikerült 2024-es idény után, tavaly a kukorica megint óriási csalódást és több százmilliárdos kárt – bevételkiesést – okozott a magyar gazdálkodók jó részének. Nem véletlen, hogy minden fórumon azt hallani, e korábban a legnagyobb területen vetett növény vissza fog szorulni a magyar mezőgazdaságban. (Egyébként, ahogy szorul ki tőlünk, úgy találja meg egyre inkább északabbra és nyugatabbra a megfelelő klímát – lásd Lengyelország, vagy akár Belgium, Németország.) A kérdés ma már nem az, hogy lesz-e megint egymillió hektárnyi tengeri itthon, hanem az, hogy lesz-e 700 ezer hektár? Sokan ezt – vagy éppen a 600 ezer hektáros – számot tartják reálisnak. Az Alföld nagy része ugyanis egyértelműen alkalmatlanná vált a kukorica termesztésére.
De a kérdés az, hogy vajon az idén mennyi kukoricával számolhatunk? Külföldi elemzők szerint ebben az évben Magyarországon 670 ezer hektárt fedhet a növény, de a következő években inkább a 600 ezer hektár lesz a jellemző. A csúcsidőben ennél bőven kétszer ekkora volt a terület, ami meghaladta az 1,25 millió hektárt.
Miért fontos a méret? Azért, mert az országnak legalább 5-6 millió tonnára van szüksége. A takarmányipar fel szokott vásárolni 2-3 millió tonnát. A bioetanol-, vagy éppen keményítőgyáraknak is kell 2-2,5 millió tonna. S nem mellesleg az Európai Unióban nincs elég kukorica, s eddig nagyon jó áron lehetett e piacon értékesíteni. A kukorica mellett szólt eddig, hogy termesztése nem túl bonyolult folyamat, s a gazdák többsége, ezt ismerve, erre rendezkedett be tudásban, gépekkel, felvásárlási lehetőségekkel.
Most váltanak, a nagy kérdés, vajon a kieső 400–600 ezer hektárt milyen növény foglalja majd el? A cirok, a szója, a napraforgó, a búza – mely megint egymillió hektár fölött termesztett növény –, vagy valami más?