Szuperszonikus legenda
Manapság hét óra alatt repülhetünk el New Yorkból Londonba, az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde három óra alatt tette meg ezt az utat. 1969-ben kapaszkodott először a magasba, majd 1976-tól huszonhét esztendeig szolgált. A legendás repülőgép Budapesten is megfordult.
Kép: A szuperszonikus gép Párizs fölött hasítja a levegőt 1973-ban. A kép az első Concorde-ok egyikéről készült
A Concorde színre lép
Az 1960-as és '70-es évek jelentős előrelépéseket hoztak a repülésben, ekkor kezdték bontogatni szárnyaikat a sugárhajtású gépek. Éles verseny kezdődött a nemzetek és a repülőgépipari vállalatok között, óriási hangsúlyt fektetve a technológiai innovációra és a gyorsabb utazási idők elérésére.
Nagy-Britannia és Franciaország egy olyan kereskedelmi gép kifejlesztését tűzte ki célul, amely a hangsebességnél gyorsabban képes hasítani a levegőt. A projekt horribilis költségei miatt a brit fejlesztők partnerségre léptek a franciákkal, hogy megosszák egymással az anyagi terheket és a szakértelmet. 1962-ben szerződésben egyesítették erőforrásaikat, a program a Concorde nevet kapta. A kifejezés egyetértést, harmóniát vagy uniót jelent - írja a repules.hu.
A hidegháború idején járunk, a Szovjetunió természetesen felvette a képzeletbeli kesztyűt: Nyikita Hruscsov utasította mérnökeit, hogy előzzék meg a Nyugatot ebben a sikerben. Angliában és Franciaországban ígéretesnek bizonyultak a korai eredmények, ezért a szovjet hírszerzés feladatul kapta, hogy a lehető legtöbbet derítse ki a készülő prototípusokról. 1965-ben a franciák letartóztatták az Aeroflot légitársaság párizsi irodájának vezetőjét, mert információkat szerzett meg illegálisan a készülő repülőgépről. Egy másik magas rangú szovjet kémnek azonban sikerült hazajuttatnia a Concorde-ról szóló információkat.
Luxus a köbön
A repülés élményének fontos része volt az étkezés, a fedélzeten a legmagasabb színvonalú gasztronómiát kínálták. Előételnek belugakaviárt, füstölt lazacot, libamájterrine-t, friss salátákat és tengeri herkentyűket tálaltak. A főételek sorában többek között bélszínsteak, kacsamell narancsmártással, rozmaringos báránygerinc és különféle halételek szerepeltek, desszertnek csokoládémousse-t, torta- és süteménykülönlegességeket, sajtválogatást és friss gyümölcsöket kóstolhattak az utasok. Az ínycsiklandó fogásokat francia pezsgőkkel, borokkal, konyakkal és likőrökkel, kávéval és teával öblíthették le.
Az ipari kémkedés 1968-ban lelepleződött, amikor elkészült a szovjet TU–144, a világ első szuperszonikus utasszállító gépe, amely kísértetiesen hasonlított a francia–angol kooperációban készülőre. 1969-ben a Concorde is megkezdte tesztrepüléseit, 1973-ban pedig már a TU–144-essel együtt szerepelt a párizsi légi bemutatón. A Concorde hibátlan programot hajtott végre, a szovjet gép azonban néhány sikeres manőver után a földbe csapódott. Nyugat-Európa megnyerte a szuperszonikus versenyt a szovjetekkel szemben.
Kinek érte meg?
A Concorde-okkal az volt a cél, hogy jelentősen csökkentsék az utazási időt a világ nagyvárosai között a hagyományos utasszállító gépekhez képest. Célközönségnek pedig azok az utasok számítottak, akik hajlandóak voltak prémium viteldíjat fizetni a gyorsaságért.
Az első kereskedelmi járatok egyszerre szálltak fel 1976. január 21-én. A British Airways Londonból Bahreinbe repült, az Air France Párizsból Dakar érintésével Rio de Janeiróba indította a repülőgépét. Ez volt a szuperszonikus utasszállítás kezdete, nem éppen a legszerencsésebb időpont, mivel az olajárrobbanás következtében alaposan megdrágult az üzemanyag. (A Concorde átlagos fogyasztása kb. 22 ezer liter kerozin óránként.) Emiatt, valamint azért, mert csupán 112–135 utast fogadhatott be, szinte lehetetlen volt olyan jegyárat kikalkulálni, hogy kifizetődő legyen az üzemeltetése. Világossá vált, hogy csak amerikai útvonalakon közlekedhet rentábilisan, a nagy amerikai repülőgépgyártók és a környezetvédő-lobbi viszont mindent megtettek azért, hogy ne landolhasson náluk a Concorde. Évekig tartó pereskedés után sikerült csak kiharcolni a leszállás jogát a New York-i repülőtéren. Hiába utaztak azonban vele filmsztárok, dúsgazdag bankárok és üzletemberek, a szuperszonikus utasszállító brutális veszteséget termelt. A kritikusok szerint a franciák és a britek súlyos közpénzeket költöttek egy olyan technológiára, amelyről mindenki tudta, hogy azt csak a leggazdagabbak tudják kihasználni.
A szomorú vég
A veszteséges üzemeltetési költségeken túl a szuperszonikus utazás korlátozásai is hozzájárultak a Concorde bukásához. A hangsebesség kétszeresével repült, ezért csak az óceán felett közlekedhetett, mert olyan erős hangrobbanást okozott, amely lakóövezetek felett átrepülve a házak ablakait is betörhette volna. Ezen felül összesen csak 20 gépet készítettek, az Air France-on és a British Airwaysen kívül egyetlen légitársaság sem rendelt belőlük. Egy idő után mindkét légitársaság csökkentette az útvonalakat, végül New York maradt az egyetlen rendszeres úti céljuk.
Tömegek várták Pesten
A Concorde több alkalommal is járt Budapesten, elsőként 40 évvel ezelőtt, 1985. szeptember 14-én. A szuperrepülő érkezése sokakat érdekelt, egyes kiválasztott szerencsések, újságírók, repülési szakemberek fel is mehettek rá. A gép pilótája előbb az Északi-tenger felé fordult, hogy egy kis „szuperszonikus égi sétára” vigye utasait, különben a felszállás után 45 perccel már meg is érkeztek volna Budapestre. A különleges járatot a British Airways, a londoni Good Wood Travel és a magyar IBUSZ londoni irodája szervezte, jól szituált angolok számára. A túrának az volt a nem titkolt szándéka, hogy ezt a módos utazóréteget később hosszabb időre visszacsábítsák hazánkba. Az utasokat különbusz várta a gépnél, nagyon gyorsan átestek az útlevél-ellenőrzésen. A Gellért Szállóban ünnepélyesen köszöntötték őket, majd egy ötfogásos cigányzenés ebéddel egybekötött hajókiránduláson és városnézésen vehettek részt. Ez a Ferihegyen járt repülő volt egyébként az is, amely a típus utolsó repülését teljesítette. Ma az angliai Filton repülőterén van kiállítva.
2000. július 25-én pedig súlyos tragédia történt: egy Concorde a Párizsból New Yorkba tartó felszállás során lezuhant. A balesetet egy kifutópályán maradt alumíniumdarab okozta, ami átszakította a gép egyik gumiját, amely aztán egy üzemanyagtartályt is megrongált, így az kigyulladt, és a repülő a földbe csapódott. A tragédia 109 halálos áldozatot követelt. Ez a tragédia megpecsételte a sorsát. A franciák és a britek is bejelentették, hogy kivonják a forgalomból a gépeiket, az utolsó kereskedelmi járat 2003. október 24-én tette meg a New York–London utat.
A Concorde megjelenése azzal kecsegtetett, hogy a szuperszonikus repülés az egész világot lefedi majd, ez azóta sem történt meg. A helyzet azonban pár éven belül várhatóan megváltozik, és a repülés sokkal gyorsabb lesz, mint manapság. A jövő gépmadarai nemcsak nagyobb sebességgel, rövidebb idő alatt, de halkabban és hatékonyabban kapcsolják majd össze az országokat. Ám a Concorde örökre megmarad az egyik legikonikusabb repülőgépnek, amit valaha építettek.
Tudta?
A Concorde csaknem 63 méter hosszú, szárnyainak fesztávolsága 25,5 méter. Képes volt óránként 2150 kilométerrel száguldani a földtől 16 kilométernyire, ahol mínusz 65—70 Celsius-fokos a hőmérséklet. A gép teste a nagy sebesség következtében 100 fokra melegedett fel, egy-egy út közben időlegesen 16 centiméternyit megnyúlt.
