Akaratunk nyomában

Gyakori fordulat a filmekben, hogy egy gazdag rokon halála után egy titkos fiók mélyéről vagy a ház rejtett zugából kerül elő a végrendelet, olykor rögtön több is. A történet végére persze mindig kiderül, melyik az igazi, szabályos és érvényes okirat. A valóságban ez korántsem működik ilyen egyértelműen. Az otthon őrzött végrendeletről esetleg nem tud a család; ha előkerül, akkor pedig kiderülhet róla, hogy formai vagy tartalmi hiba miatt nem érvényes. 

Az otthon, saját kezűleg készített végrendeletnél tipikus hiba, hogy hiányzik róla a szabályos keltezés vagy éppen az aláírás, több lapból álló iratnál a folyamatos sorszámozás, gépelt szöveg esetén a tanúk aláírása vagy utólag belejavítanak a dokumentumba. Különösen sok probléma van az internetről letölthető végrendeletsablonokkal – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) képviseletében dr. Juhász Ivett közjegyző.

Fontos részletek 

A szakember tapasztalatai szerint az otthon készített végrendeleteknél a formai hibákon túl számos tartalmi probléma is jellemző. Például a szövegből nem azonosítható egyértelműen az örökös vagy a neki szánt vagyontárgy. – Ha az örökhagyó csak az örökös nevét írja le, abból nem feltétlenül derül ki, hogy kire gondol. Ezért fontos, hogy a végrendelet tartalmazzon további adatokat, elsősorban a születési időt és a helyet. A lakcím nem elegendő támpont, hiszen az örökös akár el is költözhetett. A hagyatékba tartozó vagyonelemeknél, ingatlan esetében fel kell tüntetni a helyrajzi számot, ingóságoknál pedig minél pontosabban körül kell írni a tárgyat. Ha ezek hiányoznak, megtámadható a végrendelet, így az örökhagyó végakarata nem érvényesül – sorolta. 

Nyilvántartott végakarat 

Fontos szempont, hogy a végrendelet ne csak érvényes legyen, hanem a hagyatéki eljárás során elő is kerüljön. Ezt segíti a Végrendeletek Országos Nyilvántartása, amely nem a végrendelet szövegét őrzi, csak azt jelzi, hogy készült ilyen okirat, és melyik közjegyzőnél található. Így nem azon múlik a végakarat érvényesülése, hogy a család megtalálja-e otthon az iratot – ismertette a szakember. 

Tájékoztatása szerint a nyilvántartásba az otthon készült végrendelet ténye akkor kerül be, ha azt letétbe helyezik közjegyzőnél. Ilyenkor a közjegyző nem ellenőrzi a szöveg jogi tartalmát, csak megőrzi az iratot, és ezt rögzítik a nyilvántartásban. A másik módja a nyilvántartásba vételnek, ha úgynevezett közvégrendelet készül. Ezt már a közjegyző állítja össze az örökhagyó pontos iránymutatása és a jogszabályok nyújtotta lehetőségek alapján. Így biztosított, hogy az egyszerre érvényes, szabályos és egyértelműen tükrözi az örökhagyó szándékát. 

Ez azért lényeges, mert számos félreértés van az öröklési szabályok kapcsán – hívta fel a figyelmet. Tipikus példa az élettársak helyzete: pusztán a hosszú együttélés miatt nem válnak egymás törvényes örökösévé, vagyis végrendelet hiányában nem örökölnek automatikusan a másik után. Ez akkor is így van, ha közösen építették fel a vagyonukat és egész életüket együtt élték le – szögezte le a közjegyző. 

Öröklés családon kívül 

Hasonlóan összetett helyzetet teremthetnek a mozaikcsaládok: amikor korábbi és jelenlegi kapcsolatból is születtek gyermekek, illetve az örökhagyónak van külön és a jelenlegi házastárssal közösen szerzett vagyona is. Ilyen esetekben a család elképzelései könnyen eltérhetnek attól, amit a törvényes öröklés rendje előír. 

Végrendeletben nemcsak családtag nevezhető meg örökösként: a vagyon vagy annak egy része barátra, gondozóra vagy akár valamely alapítványra is hagyható. (A filmes történetekkel ellentétben házi kedvenc nem lehet örökös, mert örökölni csak természetes vagy jogi személy jogosult.) Ilyen esetekben azonban a közvetlen hozzátartozók úgynevezett kötelesrészre tarthatnak igényt, ez a törvényes örökrész egyharmada. 
A kötelesrész csak kitagadással vonható meg. – Ehhez a végrendeletben pontosan meg kell jelölni valamely, a törvényben meghatározott okot. Az nem elegendő indok, hogy „haragszom rá” vagy „évek óta nem beszéltünk” – mondta dr. Juhász Ivett.