Ki a lövészárokkórból!

Hogy a gyulladás helye vörössé, duzzadttá válik és felhevül, s e kellemetlenségek betetőzésekor megjelenik a fájdalom, azt egy Celsus nevű ókori doktor írta le először, jó kétezer éve. Ám mind a mai napig fejtörést okoz az orvosoknak, miért és hol alakul ki egy-egy gyulladásos góc, s hogyan tudják felszámolni. Akadnak olyan alattomos kórok, melyekre csak makacs hőemelkedés, hajhullás, fáradtság és gyengeség utal, ám e jeleket is illik komolyan venni. Fájdalomcsillapítóval ugyan elnyomhatjuk a szerény tüneteket, ám a szövődmények előbb-utóbb megjelennek.
Míg egy heveny gyulladás – például megfázáskor – néhány nap alatt lezajlik, a krónikus változat akár évekig is eltarthat, és szinte észrevétlenül lappanghat a szervezetben. Az úgynevezett gyulladásos gócra – melyet olykor gégész, fogász, nőgyógyász és belgyógyász együtt keresgél – leggyakrabban az arcüregben, az orrmelléküregben, az epehólyag tájékán vagy épp egy szuvas fog környékén lelnek rá.
A szervezet „kapui” különösen hajlamosak a fertőzésekre: a vérző, megsértett íny például melegágya lehet a baktériumoknak még akkor is, ha nem állunk hadilábon a fogmosással. Az íny „belobbanása” mögött meglapulhat herpeszvírus és gomba, netán okozhatja gyógyszer vagy hormonális változás, így például változó korban és terhességben is előfordul. Ha nem orvosolják, átterjedhet a fogágyra, s végül akár a fogunk is rámehet. A stressz, a fáradtság vagy a dohányzás önmagában annyira legyengítheti védekezőképességünket, hogy kívülről behatoló kórokozókra sincs szükség a bajhoz. Hajdan lövészárok-betegségnek hívták azt a lázzal és sajgó ínyfájdalommal járó kórt, mely a szájban megtalálható szokásos baktériumok rendkívüli elszaporodása miatt üti fel fejét.
Az emésztőszervekben ugyancsak meghúzódhatnak makacs hurutok. Fogyás, láz, felszívódási zavar hívhatja fel a figyelmet a gyulladásos bélbajra, az úgynevezett Crohn-betegségre. Feltehetően az étkezési szokások is közrejátszanak felbukkanásában, ugyanis a sok halat – s ezzel együtt áldásos hatású omega–3 zsírsavat tartalmazó halolajat – fogyasztó eszkimók hírből sem ismerik.
Akadnak olyan esetek, amikor a problémát épp az immunrendszer téves működése okozza: így jön létre például az allergiás gyulladás. A szervezet ugyanis indokolatlan vészreakcióval válaszol a virágporra, a háziporatkára vagy a rovarcsípésre, s ez pirosló kiütéssel meg nyálkahártya-duzzanattal járhat. Az allergiások számára különösen fontos, hogy felkutassák a gócokat, mivel az ő védekezőképességük amúgy sem tökéletes.
Valójában egy „baki” miatt szenvednek a reumás ízületi gyulladással élők. A legnagyobb kínnal járó mozgásszervi betegség hátterében valójában egy tévedés áll: a szervezet védekező katonái, a fehérvérsejtek ugyanis – bár az volna a dolguk, hogy nekirontsanak a kórokozóknak – valami zavar folytán inkább az ízületek külső burkát kezdik ki, s ezzel maguk indítják el a gyulladásos folyamatot. Általában a hatodik iksz táján jelentkeznek az első tünetek hőemelkedéssel, levertséggel, a kéz és a láb sajgásával, merevségével. A nők veszélyeztetettsége háromszor nagyobb a férfiakénál, a kór szövődményeként gyakran szívbetegség lép fel.
Ám nem mindig ott fáj, ahol a baj leledzik. A szaggató térd vagy boka, azaz az ízületi panasz jelezheti azt is, hogy a test más táján „bujdokol” egy elhanyagolt gyulladásos góc. S annak bizony érdemes nyomába eredni, mielőtt még nagyobb galibát okoz.