Stresszel sürgetjük a szülést

A koraszülöttek aránya nálunk kétszerese az európai uniós átlagnak. Szerencsére azonban a kis súllyal világra segített csecsemők esélyei jók: az 1000 gramm fölötti súlyú újszülöttek 90 százaléka életben marad. Az orvosok a megelőzésre is fel kívánják hívni a figyelmet. Főleg a 16 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb anyák a veszélyeztetettek, illetve azok, akik korábban már hoztak idő előtt világra magzatot. Azok is kockázatot vállalnak, akik dohányoznak, alkoholt fogyasztanak, s nehéz fizikai munkát végeznek. Főleg a szerény anyagi körülmények közt élők meg az iskolázott, diplomás várandós nők körében gyakori a koraszülés. Sajátos módon a nyugat-európai országokban – például Dániában – is egyre gyakoribb, hogy a magzat túl korán érkezik. Ennek oka az lehet, hogy az állapotos nők nem pihennek eleget, s túl sok munkahelyi stressznek teszik ki magukat.
A koraszülöttek idegrendszere, tüdeje, immunrendszere igen gyakran fejletlen, ezért különös gondosságot kíván az ellátásuk. A koraszülöttség nemcsak a gyerekkorban okoz nehézségeket – például ezek a csemeték sokszor csak 12 éves korukra érik utol kortársaikat –, hanem későbbi betegségek forrása is lehet. A hajdan kis súllyal születetteknek negyvenéves korukban nagyobb az esélyük a magas vérnyomásra, a cukorbajra, a vese-rendellenességekre.