Az orvos válaszol

A Brugada-szindróma nem olyan régen felfedezett eltérés. A kórképet a Brugada testvérek írták le 1992-ben. A Brugada-szindrómára jellemző, hogy a kórképben szenvedő páciensek kimutatható szívbetegség nélkül, váratlanul életveszélyes ritmuszavart, kamrafibrillációt kaphatnak. A sikeresen újraélesztett betegeknél ugyanilyen jellegzetes EKG-eltéréseket találtak a jobb kamrai elvezetésekben. A megfigyelések arra utaltak, hogy valószínűleg a betegség családi halmozódást mutat.
A jelenség ismereteink szerint a szívizomsejtek nátriumcsatornájának gátlása miatt jön létre. Emiatt pedig megváltozik a jobb kamrai izomzat felszínén, az epicardiumon az ingerület kialakulása, és ez vezethet az életveszélyes ritmuszavarhoz. Brugada-jel alakulhat ki egyes gyógyszerek túladagolása, akut veseelégtelenség, de magas káliumszint következtében is, illetve cukorbetegek ketoacidotikus kóma állapotában is. Ezek a kórképek orvosolhatók, és az esetek túlnyomó részében az EKG-eltérések az állapotrendezés után megszűnnek.
Akinek volt már életveszélyes ritmuszavara és megállapítható a szindróma jelenléte, annál ICD (implantált cardioverter defibrillátor) beültetése jön szóba. Az ilyen egyének családját tanácsos megvizsgálni. A családban lehetnek ugyanis teljesen egészségesek, és lehetnek olyanok, akiknél jelen van az EKG-eltérés, de soha semmilyen szívpanaszuk nem volt. A rizikótényezők mérlegelése után a kardiológus specialista fogja megmondani, hogy kell-e további vizsgálat vagy defibrillátorbeültetés, avagy sem. A terápia eldöntésében ilyenkor segít az elektrofiziológiai vizsgálat és egyes gyógyszeres tesztek elvégzése. Olvasónknak azt tanácsoljuk, kérje ki szakember véleményét.