Tekerd le a hangerőt!

A Magyar Tudományos Akadémia, a Semmelweis Egyetem és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat sajtótájékoztatóval egybekötött rövid szimpóziumot tartott a minap a gyermekek hallásvédelméről, hallásneveléséről. 
– A hangnak és a hallásnak kiemelt jelentősége van még akkor is, ha ez nem feltétlenül tudatosul bennünk. Gondoljunk csak bele, milyen lenne, ha nem hallanánk meg, amikor felsír egy újszülött, ha nem élvezhetnénk a madárcsicsergést vagy egy kellemes koncertet. A hang érzelmeket ébreszt, de talán még ennél is fontosabb a verbális kommunikáció, a beszéd, illetve annak a meghallása és megértése. A nagy hangerejű rendezvények, mozielőadások, a fülhallgatókból szóló hangos zene viszont ma már olyan szinten veszélyeztetik a felnövekvő generációk hallását, hogy valamit tenni kell ez ellen. Magyarországon egyelőre nincs a gyermekek hallásvédelmét biztosító törvény. A munkahelyi zaj elleni védelemre kitér a szabályozás, de a 18 év alattiakra vonatkozóan még nem született ilyen rendelet – fejtette ki bevezető előadásában Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke. 

Dr. Hacki Tamás fül-orr-gégész, egyetemi tanár elmondta: az orvosok már évtizedek óta tapasztalják, hogy a gyermekek egymást követő korosztályai egyre rosszabbul hallanak. A jelenség oka nem más, mint a szabadidős zaj, aminek egyre jobban ki vagyunk téve, miután a rendezvényeken, a koncerteken a fényhatások növelésével és az egyre hangosabb zeneközvetítéssel igyekeznek a fogyasztók tetszését elérni. 
A gyerekek hallásának védelmét tehát semmi nem szabályozza, ezért az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, illetve a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, akik különböző gyerekrendezvények zajterhelését vizsgálták, és javaslatokat dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne azt szabályozni. 
– A zajakusztikusok felmérései, az orvosok hallásvizsgálatai egyértelműen azt mutatják, hogy kifejezetten gyakoriak a túl hangos ­gyermekrendezvények. Vicsi Klára beszédakusztikus, egyetemi tanár arról a méréssorozatról számolt be, amit az Akusztikai Állandó Bizottság keretében az Optikai és Akusztikai és Filmtechnikai Egyesülettel együtt végeztek el, hogy kísérletekkel is alá tudják támasztani a benyújtott törvényjavaslatot. A szakértői csoport zajszinteket mért 25, különböző zajterheléssel működő rendezvényen (mozielőadáson, gyer­­mektáncversenyen, óvodai kon­­certen stb.), hogy pontos, szabványos, egységes mérési eljárást dolgozzanak ki a szabályozáshoz, illetve megállapítsák a törvényjavaslat alapjául szolgáló zajhatá­rokat. A zajterhelést 7 esetben „veszélyes mértékűnek”, 6 esetben „meg­­felelőnek” (azaz feltehetően nem halláskárosító), 13 esetben pedig „kockázatosnak” találták. 

Gáborján Anita fül-orr-gégész, egyetemi docens, a vizsgálatsorozatban részt vevő orvos elmondta, hogy a gyermekeket, illetve a szülőket is megkérdezték arról, milyennek érezték az egyes rendez­vényeken tapasztalt zajszinteket. Ér­­dekes módon az derült ki, hogy a szülők jobban élvezték azt a hangerőt, ami a gyerekeket már zavarta. A túl nagy zajhatást pedig sok kicsi inkább ijesztőnek találta. 
Az Egészségügyi Világszervezet már 2015-ben figyelmeztetett arra, hogy a világon 1,1 milliárd fiatal hallása van veszélyben. Számításaik szerint 6-8 év múlva a Föld 8 milliárd lakójából több mint 600 millióan élnek majd halláskárosodással, ami azt jelenti, hogy ez lesz a legjobban elterjedt fogyatékosság a világon. Felhívásukban többek között az áll, hogy a kormányok kompetenciája alá tartozik az óvó rendeletek, előírások meghozatala. A szülők, tanárok, orvosok felelőssége a felvilágosítás, az akusztikai eszközök gyártói pedig a használati hangerő behatárolá­sáért felelősek. 
Hacki Tamás professzor szerint a társadalmi szemléletváltást a gyerekeknél kell elkezdeni. Az étkezéssel kapcsolatos évtizedek óta tartó felvilágosító munka eredménye már látszik, sok szülő táplálja helyesen a gyermekeit, és ezek a gyerekek vélhetően táplálkozástudatos felnőttekké válnak – magyarázza. Ugyanígy remélhetjük, hogy a szülőkön, nevelőkön keresztül a gyermekek hallásának védelmére is hatni tudunk.