Furcsa ajándék

Kedves Gabi! 
Egy évvel ezelőtt a lányom furcsa ajándékot kapott a férjétől a 40. születésnapjára: Tamás felajánlotta, hogy ettől kezdve nem kell dolgoznia, mert ő a jövedelméből egyedül is kényelmesen el tudja tartani a négyfős családot. 
A gimnáziumban estek szerelembe, utána ugyanarra a jogi egyetemre jártak, de Kata a második évben teherbe esett, ikreket várt. Összeházasodtak, Tamásékhoz költöztek. Az ifjú férj végezte tovább nappalin az egyetemet, a lányom pedig otthon maradt az ikrekkel. Mi, szülők mindkét oldalról anyagilag is próbáltuk támogatni őket, amennyire a szűkös kereteink engedték. Egy év után a kicsiket bölcsődébe adták, és a lányom dolgozni kezdett, nem is keveset. Egy rossz szavam nem lehet Tamásra, az egyetem mellett minden alkalmi munkát elvállalt. De az az igazság, hogy hosszú éveken át (a diploma utáni ügyvédbojtárkodási időt is ideértve) zömében Kata tartotta el a családjukat. Mi, nagyszülők leginkább a gyerekek fel­ügyeletében tudtunk a segítségükre lenni. 
Mindig példásan nevelték a srácokat, és az elmúlt évtizedben anyagilag szépen gyarapodtak. Kata egy könyvelőirodában lóti-futi mindenesből küzdötte fel magát mérlegképes könyvelővé, a gyerekek és a háztartás mellett nem egy pénzügyi tanfolyamot elvégzett, záráskor hazahordta a munkát éjszakára. Szóval felnőttélete első két évtizedében rengeteget és zokszó nélkül húzott a családjuk érdekében – ezt akarta megköszönni Tamás tavaly nyáron azzal az ajánlattal, hogy legyek ezentúl háztartásbeli. 
Kata boldogan élt a lehetőséggel, és azóta láthatóan kivirult. Elkezdett pilatesórákra járni, újabban fut is. A-tól z-ig saját kezűleg megújította a házuk berendezését: bútort festett, terítőket horgolt. Rákapott a kenyérsütésre, folyamatosan képzi magát, igazi kézműves csodák kerülnek ki a keze alól – szívesen foglalkozna hivatásszerűen ezzel, azt mondja. 
Kicsit tartok attól, mi lesz ennek a vége, de még sikerül elhessegetni a félelmeimet és a rokonok károgását arról, hogy a lányom újabban „nem csinál semmit”. Én csak ámulok és bámulok, mennyi energiája van! 
Üdvözlettel: Judit 
 
Kedves Judit! 
Csodás, önzetlen, fáradhatatlan lányt neveltek, aki szintén csodás, szerető, hálás társra lelt. Ne engedje, hogy bárki elvegye öntől ennek az örömét! Már csak azért sem, mert minden családnak szíve-joga a saját értékrendje mentén élni. Pláne ilyen irigylésre méltó összetartozásban. 
Üdvözlettel: Szijjártó Gabi 
[email protected]