Húzza ki magát!

A gerinc az egészségünk tartóoszlopa, ezért az azzal kapcsolatos problémák általában nem magukban, egyféleképpen fordulnak elő. Például a csípő területén jellemző fájdalom az idegrendszeren keresztül kisugárzik az alhas, a comb, a lábak irányába. A nyaki gerincből kiinduló panaszok lehetnek a vállproblémák, a szédülés, a fejfájás, a látás- és hallászavarok, illetve a karokban tapasztalt kellemetlen érzet okai. A háti gerinctünetek szintén sokféle módon jelentkeznek: a lapockák, a bordák kö­­zött, a mellkasi területen, továbbá emésztési és gyomorbántalmak formájában – taglalja dr. Kálbori Zsolt, a budapesti Kiropraktika Központ alapítója, vezetője. 

A kiváltó okok leginkább a mozgásszegény életmódban keresendők: legtöbben ülőmunkát folytatunk, megszoktuk, hogy hosszú ideig ugyanazon az irodaszéken foglalunk helyet. A szervezet az izom- és ízületi működésben mintákat alakít ki. Amennyiben gyenge az izomzat, az nem tudja jól tartani a gerincet, az egyenetlenül feszülő izmok pedig elhúzzák a csigolyákat a megfelelő pozícióból. Ennek következtében szabálytalan reflexműködések és irritációk alakulhatnak ki a kilépő ideggyököknél, vagy épp a lágy részek, mint például az izomzat nem tud eléggé rugalmasan, lazán működni. A panaszok ugyan általában nem súlyosak, de negatív irányba befolyásolják az életminőséget. 

Sokat hallottuk gyermekkorunkban, hogy húzd ki magad, és milyen helyesen figyelmeztettek erre a felnőttek. Hiszen a görbe testtartás sokáig nem okoz gondot, de harmincéves kor felett hátfájást idézhet elő. Optimális esetben a fej, a hát, a fenék és a sarok egy vonalban helyezkedik el, például, amikor falhoz állunk. Ezt az egyenes testtartást általában kevésbé érezzük kényelmesnek, az izmaink hamar elfáradnak, hiszen a testünk nem ehhez szokott hozzá – fejtegeti a k­iropraktőr.

A testtartásvizsgálatok során azt tapasztaljuk, hogy a fej, amely eredeti pozíciója a vállak fölött található, a páciensek 94 százalékánál előre esett helyzetű. Az olvasás vagy a papírmunka óhatatlan lefelé nézéssel jár. Ez a tartósan fennálló állapot megterhelő a nyaki csigolyáknak, amelyek a gerincoszlop tetején még egy öt-hat kilós koponyát is egyensúlyoznak. Ennek következménye, hogy fokonként egyre nehezebbé válik a fej, amit a porckorongoknak, ízületeknek viselniük kell. A kopásos problémák, degeneratív elváltozások többször ennek tulajdoníthatók, mintsem az életkornak. 

Tudomásul kell venni, hogyha a gerinc több mint húsz éve rosszul működik, azt nem tudják varázsütésszerűen helyre tenni. Az akut probléma, a tünetek enyhüléséhez, megszüntetéséhez olykor elegendő egy-két alkalom. Azonban a tartós állapotjavulás csakis a módszer ismétlésével érhető el. A rendszerszemléletben gondolkodó, gyakran több szakmai ágat (például a gyógytornát, masszázst) bevonó kiro­prak­tika szerint a gyógyuláshoz elengedhetetlen a páciens aktív hozzáállása. A rendelőben megtanult egyszerű gyakorlatokat rendszeresen kell végezni, különben a probléma kiújulhat. 
Más orvosokkal való együttműködés is nagyon fontos. A zsibbadásos jellegű tünetekkel neurológushoz kell fordulni, mozgásszervi gyulladásokkal pedig reumatológushoz. 

Ha nem tűnik komolynak a baj, akkor megpróbálhatjuk otthon magunknak a fájós területet és a környékét masszírozni, átmozgatni. Hátfájásnál szintén segíthet, ha tudatosan figyelünk az egyenes testtartásra. Mellette végezhetünk kisebb gyakorlatokat: húzzuk hátra vállainkat, vagy ha sokat néztünk lefelé, az állunkkal tegyünk ugyanígy, és ebben a pozícióban fordítsuk el a fejünket, mintha be akarnánk nézni a vállak mögé. 

Otthon alkalmazható módszerekhez használhatunk különféle segédeszközöket. Az SMR-hengerrel a hátunkat, a farizmok területét, a kar-, a váll-, a lábizmokat jól át tudjuk masszírozni. Míg fasciális labdával hasonló területeken pontszerűbben lehet egyes részeket lazítani, letapadásokat vagy izomcsomókat feloldani. Ha nagyon fáj például a derekunk, próbáljunk meg változtatni a környezetünkön: aludjunk a megszokott ágymatracunk helyett a kanapén vagy a padlón. 

A mozgásszervrendszeri gondokkal azért is érdemes időben foglalkozni, mert nem mindegy, hogy jutunk el hatvanéves korunkig. Ha addig elhanyagoltuk magunkat, a folyamatot nehéz visszafordítani, ellenben egy kis odafigyeléssel megőrizhetjük a mozgásszervi egészségünket. Tudni kell, hogy egy lumbago eleinte még egy-két nap alatt helyre tud jönni, később az állapotjavulás egyre több időt vesz igénybe, végül a fájdalom állandósul, s utóbb komolyabb problémát is okozhat – adja útravalóul dr. Kálbori Zsolt.