Egészségünk
Babás babonáink

A babamasszázs sokkal többet ad a puszta testi örömnél vagy fizikailag érzékelhető pozitív hatásoknál. Sokrétűen támogatja a kognitív működést, továbbá a csecsemő vagy kisgyermek egészségének, testi-lelki jólétének a megőrzését.
Kép: A babamasszázs elmélyíti a kötődést, stresszoldó, képességfejlesztő, stimulálja a baba testi működését, elősegíti a testi-lelki harmóniát

Az érintés az édesanya közelségének érzetét, biztonságot nyújtó jelenlétét adja, mely egy kisbaba számára a testi és pszichés fejlődés szempontjából a legfontosabb. Az anyaméhben, a magzati életkornak már a 6–9. hetére kialakul az érintésre adott reakció. A bőrünknek, a legnagyobb méretű szervünknek, a védelmen (mechanikai, kémiai, UV-sugárzás ellen), hőszabályozáson, energia- és folyadékraktározáson, immunvédelmen túl lényeges funkciója az érzékelés, amelyen át a külvilágból érkező megannyi információt be tudjuk fogadni.

A bőr- és szemkontaktuson, valamint az érintésen alapuló babamasszázsnak számos jótékony hatása ismert: stimulálja a bőrt, a légző-keringési rendszert, a vér- és nyirokkeringést, támogatja az emésztés, az immunrendszer, az izom- és az érzékszervek működését; továbbá a stresszoldást, az ellazulást. A masszírozott babák a betegségekkel szemben ellenállóbbak, nyugodtabbak, aktívabb a figyelmük és érdeklődőbbek. Kevesebbet sírnak, könnyebben alszanak el és alvásuk minősége is javul. A súlygyarapodásuk és fejlődésük kiegyensúlyozottabb.
Az érzelmeket, nyugalmat, szeretetet közvetítő kapcsolódás előnyei kölcsönhatásban érvényesülnek, vagyis a módszer segíti a szülés-születés körüli esetleges negatív élmények oldását, a szülői kompetenciaérzés kialakulását. Általa nemcsak az édesanyák, az édesapák is lehetőséget kapnak arra, hogy közelebb kerüljenek a gyermekükhöz, ezzel elmélyítsék a közöttük lévő kötődést.
– Legelőször felvesszük a gyermekkel a szemkontaktust – részletezi Szücsné Göblyös Erika (logopédus, természetgyógyász, okleveles csecsemőmasszázs-oktató, a MAGYE továbbképzési munkacsoportjának tagja) a módszer alkalmazásának mikéntjét. – A nevén szólítjuk a gyermeket, engedélyt kérünk tőle. Ha elfordul, kezeinkből kigördül a kicsi testével, azzal elutasítja a gesztust, amit tiszteletben kell tartanunk. A babamasszázsra a legideálisabb a passzív ébrenlét, a szemlélődés állapota, ekkor hajlandó és tudja leginkább befogadni a bőrön keresztül kapott információkat, pozitív érzeteket.
– A jóleső, enyhe nyomást jelentő mozdulatsort a lábacskáknál kezdjük, majd folytatjuk a pocakkal, a karokkal, az arccal, a háttal s végül a test különálló részeit egységben, folyamatban is átmasszírozzuk. A naponta végezhető terápia 45-50 percet vesz igénybe, az előkészületekkel együtt. De bármikor megszakítható, ha a gyermek arckifejezései, mozdulatai által azt sugallja, hogy nem vágyik többre. Általában a babák két-három alkalommal rátanulnak erre a közös tevékenységre.
Egészségünk

– Szakmai ajánlások szerint a módszert kellemesen meleg, huszonöt Celsius-fokos helyiségben végezzük. Földön vagy nagy ágyon, puha ruhapelenkát a kisbaba alá terítve. A masszázshoz használhatunk bio-, hidegen sajtolt, minimális illatanyagú növényi olajokat, ami simább, gördülékenyebb mozdulatokat tesz lehetővé, ezáltal még inkább segíti az ellazulást – taglalja a szükséges technikai hátteret és eszközöket. Kihangsúlyozza, hogy a masszázs elsődleges célja a biztonságot adó szeretet kifejezése, a szülő-gyermek kapcsolódásának elmélyítése. Ennélfogva a szűkebb családi környezetre szabott, vagyis, hogy édesanya, édesapa végezze, lehetőleg egy nyugodt, lelassult állapotban, hiszen a kisbaba idegrendszere ezt igényli.
A terápia alapját az indiai masszázs (törzsközeli, végtagok vége felé irányuló fogások) adja, de használja a svéd masszázsnak szív felé haladó, keringésfokozó, nyugtató elemeit is. Merít a reflexológiából és a jóga gyakorlataiból. Továbbá alkalmaz (a módszer kifejlesztője alapján elnevezett) Vimala-féle egyedi mozdulatokat, amelyek javarészt mozgáskoordinációs gyakorlatok, illetve a hasfájós babák panaszaira kifejlesztett technikák.
Kultúra

A hazánkban 1994 óta elterjedt kezelést – amely kidolgozása Vimala McClure nevéhez kötődik – oktatóktól (nevükről a lista elérhető a www.magye.hu oldalon, illetve tájékozódhatunk arról a védőnői központokban), gyakorlatorientált képzés formájában bárki megtanulhatja. A babamasszázs 0–1 éves kor között ajánlott, de bármely jellegű érintettségnél (például hipotónia, vagyis csökkent izomtónus-működés) hatéves korig kitolható. Míg a növekvő gyermek masszázs nagyobb életkor szerinti időintervallumot fed le, 2–6 éves kor között végezhető, és szükség esetén egészen nyolcéves korig alkalmazható.
Az alapmódszeren túl az oktatók, általuk a szülők elsajátíthatják a dr. Castillo Morales-féle terápiás arcmasszázst, amit az argentin szakember a speciális szükségletű csecsemőkre, kisgyermekekre szabottan dolgozott ki. A technika eredményesen alkalmazható többek között Down-szindrómánál, koraszülött babák etetési nehézségei kapcsán, hypoton arcizomzat esetében, artikulációs probléma fennállásánál, vagy egy korai trauma feloldására. A gyakorlatorientált képzéseken a felnőtt kézmasszázs technikája, a hirtelen csecsemőhalál megelőzése, az újraélesztés szakszerű lebonyolítása, a félrenyelés kezelésére vonatkozó tudás is elsajátítható.
| Honnan ered? A babamasszázs évezredes hagyománya Indiából származik, ahol anyáról gyermekre szállt a masszázs tudománya. A Nemzetközi Csecsemőmasszázs Egyesület alapítója, Vimala McClure 1973-ban, Észak-Indiában egy árvaházban dolgozott, amikor felfigyelt arra, hogy a családi támogató közeg nélkül maradt gyermekek milyen békésen tudnak együtt élni, rendezni a konfliktusokat, azért, mert az egymásnak kölcsönösen adott masszázs a mindennapjaik része. 1976-ban bemutatta a tapasztalataira épített módszert, 1978-ban pedig a Csecsemőmasszázs: Kézikönyv szerető szülőknek című könyvét. Hazánkba a Magyar Védőnők Egyesülete hozta be a módszert. Azóta a MAGYE (Magyar Gyermekmasszázs Egyesület) elnöke, Németné Gregor Judit, tevékenyen vesz részt az oktatók képzésében, konferenciák szervezésében, lebonyolításában. |