Amit nem érzünk

Van az a bizonyos éves teendőlista, amelyre valahogy mindig nehéz időt szakítani. Munka, gyerekek, bevásárlás, ügyintézés, a nagyi meglátogatása – és közben könnyen megfeledkezünk arról, hogy a saját egészségünkkel is foglalkozni kellene. Különösen akkor, ha egyébként jól érezzük magunkat. 

Pedig éppen ez a szűrővizsgálatok lényege: olyan betegségeket és elváltozásokat is képesek lehetnek időben jelezni, amelyeknek még semmilyen tünetük nincs. Mire ugyanis egy komolyabb betegség panaszokat okoz, sokszor már előrehaladottabb állapotban van. 

A megelőzésben ezért fontos szerepe van a családorvosnak, aki az életkorunk, előzményeink és egyéni kockázataink alapján segít eldönteni, milyen vizsgálatokra van szükségünk. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője szerint a pácienseknek nem is kell fejben tartaniuk minden egyes szűrés időpontját. A legfontosabb, hogy rendszeresen jelentkezzünk a háziorvosnál, akkor is, ha éppen semmi panaszunk nincs.

Az alábbi öt lépést tanácsolja a Semmelweis Egyetem szakértője betartani: 

1. Szívünk rejtett jelzései. 

A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a kezdődő cukorbetegség hosszú éveken keresztül észrevétlen maradhat. Közben azonban folyamatosan növelheti a szívinfarktus, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Éppen ezért nem érdemes megvárni, amíg valami fájni kezd. Egy egyszerű vérnyomásmérés, a háziorvos által kért laborvizsgálat, illetve szükség esetén EKG már sokat elárulhat az egészségi állapotunkról. 

18 éves kor felett legalább évente ajánlott vérnyomást mérni, 40 éves kor felett pedig a vércukor- és vérzsírértékek rendszeres ellenőrzése is fontos lehet. Hogy pontosan milyen gyakran van szükség vizsgálatra, azt az életkor és az egyéni rizikófaktorok határozzák meg. 

Dr. Torzsa Péter tapasztalatai szerint sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már komoly probléma alakult ki. Pedig a kockázati tényezők gyakran évekkel korábban felismerhetők lennének. A szűrés célja így nem pusztán az, hogy tovább éljünk, hanem az is, hogy minél több egészségben eltöltött évünk legyen. 

2. Női egészség. 

A nőgyógyászati szűrésekre is igaz: jobb akkor menni, amikor még minden rendben van. A méhnyakrák szűrése már fiatal felnőttkortól fontos, a pontos gyakoriságot pedig az életkor, a korábbi eredmények és az egyéni körülmények alapján érdemes a nőgyógyásszal vagy a családorvossal megbeszélni. Később az emlőszűrés is egyre fontosabbá válik. A szervezett emlőszűrésre Magyarországon a 45–65 év közötti nőket kétévente hívják meg mammográfiás vizsgálatra. Ha a szűrés során olyan eltérést találnak, amely szorosabb követést indokol, természetesen ennél gyakrabban is szükség lehet ellenőrzésre. 

A méhnyakrák- és az emlőrákszűrés a Magyarországon működő három szervezett népegészségügyi daganatszűrés közé tartozik. A családorvos pedig abban is segíthet, hogy eligazodjunk a vizsgálatok, beutalók és kontrollok útvesztőjében. 
A lényeg, hogy ne tegyük félre ezeket a vizsgálatokat csak azért, mert nincs panaszunk. A szűrés éppen arra való, hogy még időben találjon meg egy esetleges problémát. 

3. Vastagbélrák idejében. 

Nem túl kellemes téma, mégis életet menthet: az 50 év felett kétévente ajánlott székletvérvizsgálat a vastagbélrák szűrésének fontos eszköze. Olyan elváltozásokra is felhívhatja a figyelmet, amelyek még a daganat kialakulása előtt kezelhetők, vagy amelyek korai stádiumban felismerve jóval eredményesebben gyógyíthatók. Magyarországon az 50–70 év közötti korosztály számára szervezett vastagbélrákszűrés működik. Az érintettek meghívólevelet kapnak, a székletvérvizsgálat pedig otthon is elvégezhető. Ha az eredmény pozitív, további kivizsgálásra van szükség, amely rendszerint vastagbéltükrözést jelent. 

Egy egyszerű, otthon elvégezhető vizsgálat tehát olyan változásokat is jelezhet, amelyekkel még jókor lehet orvoshoz fordulni. Ez az egyik legjobb példa arra, miért nem érdemes egy szűrést azért elhalasztani, mert kényelmetlennek érezzük. 

Az ötvenes éveikbe lépő férfiaknak a prosztata egészségére is érdemes figyelniük. A prosztatarák korai felismerésében segítséget jelenthet a PSA-vizsgálat, de ennek elvégzése nem mindenkinél automatikusan indokolt. A döntést a családorvos és a páciens közösen hozhatja meg, figyelembe véve az életkort, a családi előzményeket és az egyéni kockázatokat. 

A PSA egy egyszerű vérvétellel vizsgálható. A 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján a háziorvos 45 éves kortól, meghatározott feltételek mellett, évente egyszer kérhet PSA-vizsgálatot. Az 50–74 éves korosztályban szintén évente egy PSA-meghatározás rendelhető, 75 éves kor felett pedig a vizsgálat urológus javaslatára kezdeményezhető. 

Ha az eredmény eltérést mutat, vagy egyéb kockázati tényező áll fenn, a családorvos további urológiai kivizsgálást javasolhat. 
A megelőzés azonban itt sem egyetlen értékről szól. A vesefunkció, a vérzsírok, a húgysavszint és más laboreredmények együtt adnak teljesebb képet. Ugyanez igaz a vérnyomásra, a testsúlyra és az életmódra is. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegség és a szív- és érrendszeri problémák ugyanis gyakran összefüggnek egymással. 

4. Nem csak vérvétel. 

Amikor szűrésről beszélünk, sokaknak rögtön a labor és a vérvétel jut eszébe. A családorvosi állapotfelmérés ennél jóval többről szól. Része lehet például a testtömegindex, a haskörfogat és a vérnyomás ellenőrzése, de szóba kerülhet a mozgás, a táplálkozás, a tartós stressz vagy akár a lelkiállapotunk is. A depresszió és más hangulatzavarok felismerése ugyanis éppúgy része lehet a megelőzésnek, mint a testi betegségek kiszűrése. 
Sokan ezeket a problémákat észre sem veszik magukon, mások pedig nem szívesen beszélnek róluk. Ezért is fontos, hogy időnként akkor is beüljünk a háziorvoshoz, amikor úgy érezzük: kutya bajunk. 

A családorvos feladata nem ér véget azzal, hogy beutalót ad. Az eredményeket is ő tudja a legjobban összefüggéseiben értékelni, és szükség esetén megszervezni a további kivizsgálást vagy kezelést. Az alacsony kockázatú, panaszmentes felnőtteknél nem minden laborvizsgálatot kell ugyanakkora gyakorisággal ismételni, ám az életkor, a társbetegségek és az egyéni rizikófaktorok alapján ennél sűrűbb ellenőrzés is indokolt lehet. 
Különösen 40 év felett sok esetben az évenkénti kontroll jelentheti a legbiztonságosabb megoldást. 

5. Egy év, egy alkalom. 

A megelőzésben az is sokat számít, ha nem külön-külön vizsgálatokban gondolkozunk, hanem összességében, holisztikus módon tekintünk a testünkre. Egy év alatt is sokat változhat a testsúlyunk, a vérnyomásunk, a laboreredményünk, de akár a családi kórtörténet is bővülhet olyan információval, amely módosítja a kockázatainkat. Az éves kontroll jó alkalom, hogy áttekintsük, történt-e a közelmúltban olyan változás, ami miatt valamelyik szűrés fontosabbá válik és nemcsak az számít, milyen a mostani értékünk, hanem hogy változott-e az elmúlt években.