Cukoripar, termelők és az EU

A cukorrépa-termesztők és -feldolgozók egyaránt elégedettek lehetnek, hiszen édesszájú nemzet lévén, évi 36-37 kilót kitevő cukorfogyasztásunk jóval meghaladja az uniós tagországok alig 33 kilós átlagát.
{p}- Tavaly ötvenezer hektár fölött szerződött az ipar a termelőkkel, de öt-hatezer hektáron kipusztult a termés, így 48 ezer hektárról takarítottak be cukorrépát. Az átlagtermés is messze elmaradt a várttól: a korábbi évekhez képest 45-ről hektáronként 36,7 tonnára esett vissza az országos átlag, ezért a tervezettnél kevesebb, 252 ezer tonna cukrot gyártott az ipar.  

- Ezért ugrott meg a cukorimportunk?
- Nem kell hiánytól tartani, mert van elegendő cukor az új készlet megjelenéséig. Részben azért, mert az elmúlt évekből maradtak tartalékaink, illetve a világpiaci ár csökkenése következtében meggyengült vámvédelem miatt terven felüli volt a cukorimport.

{p}A korábbi 10-15 ezerhez képest tavaly több mint 47 ezer tonna cukor jött be az uniós tagországokból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából. Mivel az ipar szorgalmazta a vámvédelem erősítését, 2003 novemberétől a korábbi, átlagosan 130 helyett 161 százalékos vámvédelmet vezettek be. Tehát nagyon nagy mértékű behozatallal nem kell számolnunk a jövőben, mert az unió vámvédelme még a miénknél is magasabb, kétszáz százalék körüli.
- A fogyasztók nem nagyon örülhetnek ennek, hiszen valamivel olcsóbb a boltban az import cukor kilója.
- Csak pár forinttal. Azonban a répaár a cukorártól függ, mivel az átlagár alapján számítják ki a felvásárlási árat. {p} Ha tehát magas az import aránya, és csökken a cukor ára a hazai piacon, az megjelenik a répa árában is. Azaz együtt sír és együtt nevet az ipar a termelővel. Ha ugyanis az iparnak magas cukorárat sikerül elérnie, azon osztozkodik a termelőkkel, ha viszont alacsonyabbat, a veszteségeket is együtt viselik. Tavaly tonnánként 147 ezer forint volt a kitűzött irányár, ehhez képest mintegy tíz százalékkal csökkent a tényleges gyártelepi cukorár. Mivel bevezették a vámvédelmet, helyreállt az egyensúly, és tavaly átlagosan 9300 forintot fizetett az ipar a répa tonnájáért, míg 2002-ben 8900-at. Tehát hozzávetőleg öt százalékkal nőtt a felvásárlási ár.
{p} - Ezek szerint kifizetődő cukorrépát termeszteni?
- Tizenhat százalék cukortartalmú répa esetében hektáronként körülbelül negyventonnás termésátlagnál van nyeresége a termelőnek. Hadd emlékeztessek arra, hogy tavaly 36,7, míg 2002-ben 43 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. Az elmúlt évben gyakorlatilag a termelők fele zárt veszteséggel, aki viszont elérte az ötven tonnát, annak nagyon szép, hektáronként akár 100-150 ezer forint nyeresége keletkezhetett. A nyereségesek ráadásul dupla bevételhez jutottak, mivel részesültek a cukorrépa minőségi támogatásában is.
Ha ugyanis az iparnak magas cukorárat sikerül elérnie, azon osztozkodik a termelőkkel, ha viszont alacsonyabbat, a veszteségeket is együtt viselik.
{p}- Milyenek az idei kilátások?
- Csúszik a szerződések megkötése, mivel az ágazat egésze nagyon várja az új cukorrendtartás megjelenését, amely illeszkedik az unió központi cukorrendtartásához, és előreláthatóan útmutatást ad ahhoz is, hogy miként szerződjenek. Az ipar és a termelők egyértelműen abban érdekeltek, hogy az összes kvótát megtermeljük. Nevezetesen, a 400 454 tonna A kvótát, amely a belső cukorfogyasztással egyezik, meg az 1230 tonna B kvótát, a biztonsági tartalékot. Amennyiben az előbbi elegendő a hazai piac ellátására, az utóbbit exportálni kell. Ennek nagy előnye: az alacsony világpiaci ár és a magas belső ár közötti árkülönbséget exporttámogatás formájában megkapja az exportáló, hogy ne keletkezzen vesztesége. {p}A kiszámíthatatlan időjárás miatt keletkezett, kvóta feletti termésből előállított cukrot, az úgynevezett C cukrot azonban exporttámogatás nélkül kell kivinni harmadik országba. Tehát az érdekünk az, hogy ilyet minél kevesebbet állítsunk elő.
- Ingadozó termésátlagok mellett nehéz lesz tartani a kvótákat. A mennyiségi szabályozásért mit kapunk cserébe az uniótól?
- Tonnánként 631,9 euró, azaz 167 ezer forint garantált árat ad az unió a cukoriparnak. Jelenleg 147 ezer forint az irányárunk. Ebből következik, hogy csatlakozásunk után előreláthatóan 15-20 százalékos cukorár-emelkedés várható. Új elem, hogy az unió rendtartása garantálja, hogy a répatermelők is megfelelő jövedelemhez jussanak. {p} Előírja ugyanis, hogy a garantált ár 58 százaléka őket illeti. Két répaárat határoz meg az unió: répa-alapárat, ami tonnánként 47,67 euró, vagyis 12 600 forint, és répa-minimumárat, ami 46,72 euró, vagyis 12 300 forint. Tehát azzal számolhatnak a termelők, hogy a tavalyi, tonnánkénti 9300 forint helyett idén ősszel már megkapják a 12 300 forintos répa-minimumárat.
- Akárhogy is számítjuk, hektáronként háromezer forint "talált pénzt" hoz a csatlakozás a répatermesztőknek. Igaz, meglehetősen költségigényes ágazat ez, és tavaly ősszel még azt is rebesgették, hogy idén ötven százalékkal nő a cukorrépa-vetőmag ára.
- A termelők érdekeit szem előtt tartva, kemény tárgyalások során az iparnak úgyszólván az utolsó pillanatban sikerült mérsékelnie a növekedést, ezért nem lesz drasztikus a vetőmag árának emelkedése.
{p} - Tehát kimondhatjuk, hogy a cukorrépa-termesztők is, az ipar is nyer az uniós csatlakozással?
- Egyértelműen. Elemi érdekünk azonban, hogy az ágazat ezt az extrajövedelmét forgassa vissza a termelésbe, hiszen 2006-ban megreformálják a jelenlegi rendszert, és élesedik a verseny. Hosszú távon tehát gyakorlatilag tőlünk is függ az ágazat jövője.