Kerti naptár

GYÜMÖLCSÖS. A korai felmelegedést követő erős lehűlés idén is veszélyezteti a korán virágzó csonthéjasok termését. A melegben kipattant virágbimbók moníliafertőzése ellen - ha csapadékos, hűvös az idő - a cseresznye- és meggyfákat ismét ajánlott megelőző védekezésként permetezni a virágnyílás kezdetén, majd tíz nap múlva, a sziromhullás idején megismételve a zöld kategóriájú (környezetre kevéssé ártalmas) szerek valamelyikével (Rovral 50 WP vagy Ronilan FL).
{p} A méhek kímélésére szürkületkor permetezzünk!
A kedvezőtlen időjárás miatt sok helyütt a virágok beporzása bizonytalan volt. A terméskötődést itt segíthetjük, ha a fákat hetvenszázalékos virágzás idején a termésfokozó Nevirol 20 WP 0,05 százalékos oldatával permetezzük. A később virágzó fajtákra kedvező, ha a beporzó méheket a gyümölcsösbe csalogatjuk. Megtehetjük mézelő növények telepítésével, a fák virágzásakor kaptárak kihelyezésével és természetesen a méheket kímélő növényvédelemmel. Száraz időben azonban a virágokon a méheket csalogató édes bibeváladék gyorsan felszárad, a bibére a virágpor sem tapad kellőképpen. Ilyenkor kedvező hatású, ha a virágzó fákat reggelenként (esetleg napközben is) megpermetezzük enyhén cukrozott vízzel. Fontos azonban, hogy a víz hőfoka a környezetével mindig azonos legyen!
   
{p} VETEMÉNYESKERT. A néphit szerint Szent György napja (április 24.) az igazi tavaszkezdő nap, amelytől már a föld is átveszi a nap éltető melegét. E naphoz számos időjóslás és termésvarázslási szokás is kötődik. Azt tartják, hogy az ilyenkor elvetett magokból erős növény fejlődik, és az e napon szedett gyógyfüvek hatásosabbak lesznek. Ekkortól vetették szabad földbe a "mezítlábas", azaz a melegkedvelő növényeket: az uborkát és a tökféléket, a paradicsomot, a paprikát, a babot, a kései káposztát, a csemegekukoricát, de továbbra is lehet vetni hónapos retket, céklát, karalábét, kaprot, zamatos turbolyát és tépősalátát. A melegkedvelő fűszernövények - bazsalikom, borsika, körömvirág, kakukkfű, majoranna, lestyán - magjai is legjobb, ha most kerülnek a földbe.
{p} A vetések és ültetések idején érdemes felidézni eleinktől néhány jól bevált praktikát: tavasszal a magokat sekélyen vetjük, "hogy meghallják a harangszót". Az egyenletes kelés érdekében a vetőágyat tömörítjük, a kiszáradás ellen vetés előtt jól beöntözzük. Kedvező, ha a vetést morzsalékos, jó érett ló- vagy szarvasmarhatrágyával, illetve érett komposztfölddel takarjuk, amely összegyűjti és tárolja a nap melegét, és a vetést védi a kiszáradástól is. A talajt árnyékoljuk és madárkár ellen is védjük, ha a friss vetésre lazán elágazó ágakat teszünk; még jobb, ha a magokat gyorsan kelő, nagy lombot fejlesztő társnövények mellé vetjük.   
{p} A palántázott növények a betegségekkel, a kártevőkkel szemben ellenállóbbak lesznek, ha kiültetés előtt fokozatosan szoktatjuk hozzá a káros hatásokhoz, amelyekkel szemben edzeni szeretnénk őket. Így levegőztetéssel, napoztatással, időszakos vízelvonással erőteljes, edzett palántákat nevelhetünk. A bolgárkertészetekben kiültetés előtt a palántákat szomjaztatták, majd szárazon, de nagyon óvatosan, nagy földlabdával szedték fel, hogy a gyökerük ne sérüljön meg. A kiültetést követően alaposan beiszapolták őket, így a szárazság okozta stressz után a víz hatására a növények megelevenedtek, hamar megeredtek, s utána erőteljesen, egészségesen fejlődtek.
{p} A kiültetett növények vegyes kultúrában jobban fejlődnek. A növénytársításokban kedvező, ha a szomszédos növények többszintes fejlődésűek, azaz az egyik mélyen gyökerezik (a vizet és a tápanyagokat a szomszédos növények számára is felhozza), a másik sekélyen gyökerezik, de lombja a talajt takarja, a kiszáradástól védi, a harmatot felfogja. Így hagyományosan jó társítás a kukorica - miközben támasztékul is szolgál - a babbal, és mindkettőt védi a tök, amely nagy leveleivel takarja a talajt.
Ugyanígy jó társnövénye - kártevőriasztó hatása miatt is - a mélyen gyökerező paradicsomnak a káposzta, más társításban a petrezselyemnek a körömvirág és a fejes saláta.