Fények és árnyak a sportban

Lelkendezhetnék tehát: lám, felzárkózik a vidék.Miközben azonban gyönyörködhetünk az ország legkarcsúbb és pompás fényt adó traverzeiben, egymás után árnyékok vetülnek a Viharsarok fővárosának sportéletére. Még meg sem emésztették a szurkolók, hogy a legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportág, a kézilabda hölgyreprezentánsai egy év után kiestek az élvonalból (pedig decemberben egyik helyszíne éppen a város lesz a női kontinensbajnokságnak), az orosháziak után a békési férfiak is búcsút mondanak az NB I-nek, immár erősen megcsapta a kiesés szele a futballt is.

{p} Legutóbbi vereségét a csapat már új mesterrel, a pályaedzővel szenvedte el. Küszöbön az osztályozó, és a fáma kezd arról szólni: hátha a REAC-ot kapjuk, azok talán nem akarnak feljutni...Könnyen megeshet, hogy egy vidéki bázis ismét leszakad, mert nyilvánvaló, abban a városban, ahol a futball "alább száll", törvényszerűen csökken az érdeklődés egyáltalán a sport iránt is.De azért, a Békéscsabához visszatérve, az sem mindegy, miként is alakulnak a kulisszák mögött a dolgok. Amíg lehet, a Kórház utcában eltitkolták, ami a mezőny felénél évközben nyílt titok volt: nincs pénz, a játékosok nem, vagy csak részletekben kapnak fizetést. A sokáig teljes bizalmat élvező Supka Attilát most mégis elküldték, mondván: a hajrában korábbi büntetése miatt úgyse ülhetne a kispadon. Hát persze, mert fellebbezésével együtt nem fizették ki a bánatpénzt. Supka sem, a klub sem. Talán egymásra vártak.

{p} Aztán jött a szokott, magyaros megoldás: a meccs előtti napon Supka még optimistán azt nyilatkozta: "Remélem, a fiúk átérzik a helyzet fontosságát és jobbik oldalukat mutatják." Másnap pedig a pályaedző, Németh Zoltán ült le a kispadra.Csak nem azért kellett Supkának távoznia, mert nem takargatta tovább a menyaszszony szoknyáját, és elkotyogta, pénz bizony jó ideje nincsen? Mert az őszinteség olykor megbocsáthatatlan bűn.