Hullottak a méhek Beregben

A beregi síkság tavasszal a világ talán legszebb része. Virágzik a kökény, a vadkörte, a galagonya, messzire sárgáll a pitypang, a gólyahír, a boglárka, és fűszeres illatok kergetőznek a szélben. Akármerre jár az ember, a fasorok és ligetek alján mindenütt hosszú kaptársorokat lát az ember. És méhészeket, akik elégedetten figyelik a kaptárak közötti sürgés-forgást. Megkezdődött a hordás, biztató hetek elé nézhet a méhész.De nem mindenki! Beregdaróc és Beregsurány között nyolc méhészt súlyos csapás ért a minap. Eddig kiderítetlen  okokból csaknem  ezer méhcsalád pusztult el, a kár több tízmillió forintra rúg.- Fogalmunk sincs, hogyan állunk majd talpra - fogad bennünket nekikeseredve vitkai otthonában Kiss Ottó, az egyik legismertebb beregi méhész, aki maga is súlyosan érintett az ügyben.

{p} - Gyönyörűen kiteleltünk, felkészültünk a tavaszi tennivalókra, és örültünk a kedvező időjárásnak, amikor egyszer csak beütött a ménkű. Szerdán még rendben volt minden, kint dolgoztunk a kaptárok mellett, szombaton pedig már vödörszámra hullottak a méhek.Vendéglátónk egy távoli, szatmári tanyán nőtt fel, ám onnét elkerülve sem adta fel a méhészkedést. Van ennek már vagy harminc éve, de a kis állatok mind a mai napig meghatározó szerepet játszanak az életében. Kétszáz méhcsaládot tart ma is, melyeket praktikus okokból, meg talán óvatosságból, több helyre telepített ki, s most áldja az eszét, hogy nem egy ponton zsúfolta össze őket. A mérgezést - mert a társaival egészen biztos ebben - a beregdaróci, gelénesi, beregsurányi határ találkozásánál tartott állományon észlelte. De van egy szép állománya a vámosatyai részen is, ahol az egyik nagyvarsányi barátjával, Gajdos Károllyal pár éve nagy fába vágták a fejszéjüket.Vagyis dehogy vágták fába: éppenséggel hársfákat telepítettek.A négy-öt hektáros hárserdő az első években borzasztó nehezen indult, a nagy szárazságban csak kínlódtak a csemeték.

{p} Aztán jött a három évvel ezelőtti hatalmas árvíz, amikor a Tisza átszakította a gátat. A víz elöntötte az ő birtokukat is, s már-már azt hitték, végleg befellegzett az ültetvénynek. Hanem ehelyett csoda történt! Mert azok a kis fák úgy megindultak, mintha dróton húzták volna mindet. Ma már jó embermagasságúak, s egyikük-másikuk talán jövőre virágot is hoz. - Nekem virágozhat - legyint keserűen Kiss Ottó, amikor útba ejtjük a hársligetet, s hamarosan magunkra hagy bennünket barátjával, Gajdos Károllyal. Ő megy szemrevételezni az itteni méheket. Gajdos szomorúan néz utána, s megcsóválja a fejét. - Nekem szerencsém volt, idáig nem ért a mérgezés - mondja -, de megértem a csüggedésüket, hiszen egy méhcsalád ára elérheti az ötven-hatvanezer forintot is. Ki lehet számolni, hetven-nyolcvan kaptárnál mennyi a kár. Pláne, ha hozzászámítjuk az elmaradt hasznot. De nem csak emiatt mérges az ember.

{p} A pénz is számít, azonban az igazi méhész a kioltott életeket is fájlalja. Itt pedig iszonyatos számban hullottak a méhek.Az utolsó szavakat már Kiss Ottó is hallja, szokatlanul csendesen gombolyítja tovább az iménti fonalat.- Nyolc darab, egyenként tizenhat literes festékesvödörrel szedtem össze. Az elpusztult állatok színültig megtöltöttek egy százhúsz literes hordót. A károsult méhészek a repcére gyanakodnak. Pontosabban egy harminchektáros, debreceni illetőségű személy repcetáblájára, ahol az információk szerint minden rendszabályt félretéve permeteztek. - Az a rend, hogy a permetezést huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál, s a méhekre veszélyes vegyszert csak akkor lehet kiszórni, amikor azok nem repülnek - magyarázza a vásárosnaményi Törös Zsigmond, aki, ha nem is olyan súlyosan, mint például Kiss Ottó, de maga is károsult. - Én, hál' istennek, távolabb tanyázok a gyanúsított repcétől, s kezdetben nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget az állatok furcsa viselkedésének. Később aztán már láttam, nagyobb a baj, de arra azért nem gondoltam, hogy valóságos katasztrófa lesz belőle. Javarészt tarpai, vásárosnaményi, vitkai méhészeké a kár, de például bent, Gelénesen is észleltek pusztulást, ami a laikusnak azért tűnik furcsának, mert a jelzett repcesorok ide vagy három kilométerre vannak. A szakértők viszont azt mondják, repcevirágzáskor ezt a távolságot a méhek vígan leküzdik.

{p} Már ha nem fürdenek meg a mérgezett virágporban. És ha hazaérve nem fertőzik meg társaikat.Daróc és Surány között több repcetábla is virágzik, tétován nézegetjük a hullámzó, sárga tengert. Így persze semmi különöset nem lát az ember. A mérgezés felismeréséhez szakember, jól felszerelt laboratóriumok kellenek. A legközelebbi Debrecenben, az állat-egészségügyi intézetben található, az itteni mintákat is oda vitték.- Meg kell várni a laboratóriumi vizsgálatok végét - véli Szűcs József, a Szabolcs Megyei Növény- és Talajvédő Szolgálat felügyelője, aki kezdetektől nyomon követi a szomorú esetet. - De azért nekünk is vannak lehetőségeink az igazság kiderítésére. Sokat segíthet majd például az akkori permetezések feltérképezése, a permetezési könyvek ellenőrzése, a boltokban vezetett úgynevezett méregkönyvek áttekintése. Debrecenben javában folynak a bonyolult ellenőrzések, többféle növényvédőszer-család alkalmazását vizsgálják. Eddig kétféle méregcsaládot már kizártak, s a tapasztalatok azt mutatják, előbb-utóbb megtalálják a vétkes vegyszert. Kérdés azonban, sikerül-e majd a valódi tettest is nyakon csípni. S ha igen, be tudják-e vasalni rajta a méhészek kárát.