Európai agrárhírek

{p}
Németek: dobozos dinnye
Az elmúlt esztendőt a medgyesegyházi dinynyetermesztők legszívesebben elfelejtenék, hiszen előfordult, hogy nyolc-tíz forintért vették át tőlük a termést, holott az átlagos önköltség elérte a tizenöt-tizenhat forintot. A legtöbben mégis tovább dinnyéznek, mert évek óta erre rendezkedtek be - magyarázza Gyivicsán András, a medgyesegyházi Dinnyetermelő Kertészek Beszerzési és Értékesítési Szövetkezete (rövid nevén: Medi-Szöv) elnöke.
Aki tavaly korábban le tudta szedni a dinnyét, még megfelelő árat kapott érte, de a piacon később megjelenők már csak olcsón vesztegethették, jelentős veszteséggel zárták az évet. Szövetkezetük 1998-ban alakult meg, jelenleg a hetvennégy tag 300-350 hektáron termeszt dinynyét. Az elmúlt év csalódása után idén néhányan már nem tudták folytatni a dinnyetermesztést, de a legtöbben valahogyan, ha másképp nem, hát hitellel, tovább próbálkoznak.
Az előző évek termésátlaga alapján az idén is hektáronként 450-500 mázsás termésre számítanak. A régebbi partnereikkel folyamatosan tartják a kapcsolatot, mellettük az idén többen is jelezték, hogy vásárolni kívánnak a szövetkezettől, de őket - a korábbi tapasztalatok alapján - nem vehetik igazán komolyan. Az idény elején minden évben nagyon sokan tesznek erre ígéretet, akár száz kamionra is, aztán jó, ha tizenöt-hússzal visznek el. - Természetesen nemcsak ígéretet kérünk, hanem szerződést is kötünk - magyarázza a szövetkezet elnöke -, de ha ezeket szó szerint vennénk, állandóan a bíróságra járnánk. Előfordul, hogy a hagyományos üzletfeleink sem viszik el az ígért mennyiséget, de a régi kapcsolatot nem akarjuk fölrúgni, csak mert tíz kamionnal kevesebbet vesznek.
Az elmúlt években partnereik révén a megtermelt dinnye több mint kétharmada exportra került, főleg az uniós országokba. Általában jelentős mennyiségű dobozos dinnyét szállítanak Németországba, és a medgyesi édes gyümölcs eljut Finnországba, Svédországba is. Most új partnerként jelentkezett Németországból egy hasonló szövetkezet, ők próbaként dobozos és konténeres dinnyét szeretnének vásárolni tőlük. Továbbá a Csongrád megyei Mórahalmon két hónapja tizenkilenc tész megalakította a Datész Rt.-t, és az alapítók között ott van a Medi-Szöv is. Azért hozták létre, hogy erősítsék a külkereskedelmet.
- A medgyesegyházai dinnyetermesztőknek mit jelent az uniós csatlakozás?
- Számunkra az a jelentősége, hogy az unió országain belül most már vámmentesen szállíthatunk. Korábban a kilencszázalékos vám versenyhátránnyal járt. Előfordult, hogy a dinnyénk minőségét határátkeléskor hét-nyolc órás kényszerpihenő rontotta.Hogy milyen a dobozos dinnye? Egy-egy dobozba megközelítően húsz kiló fér. Az uniós fogyasztók a kisebb dinnyéket keresik, a háromkilóstól a négy és fél kilósig. Így a kartondobozokba általában hat dinnye kerül. A dobozolás sok pluszmunkával jár, hiszen előtte a dinnyének válogatógépen kell keresztülmennie. A német fogyasztók azt igénylik, hogy ne szalmára pakolva, ne ömlesztve kerüljön hozzájuk a dinnye.
{p}
Drága az európai csirke
Tavaly nehéz évük volt a baromfitermelőknek: emelkedtek a takarmány- és energiaárak, nőttek az állat-egészségügyi költségek. A jövedelmezőség csökkenése a feldolgozókat is érintette, mert az önköltség alatti áron való értékesítésre kényszerítették őket a nagy áruházláncok. A feldolgozóipar veszteséggel zárta az évet, s a helyzetet csak rontja, hogy a Hajdú Bét. Rt. hatmilliárd forinttal tartozik a termelőknek. A Baromfi Terméktanács küldöttgyűlésén Erdélyi István elnök arról is szólt, hogy az idei évre ígért 7,5-8 milliárd forintos állami támogatás 6,7 milliárdra zsugorodott, pedig 11 milliárdra lenne szüksége az ágazatnak. Sajnálják, hogy a kormány megvonta tőlük az ártalmatlanításra adott támogatást, ami tavaly 2,9 milliárd forint volt. A gyűlésen Tage Lysgaard, az Európai Unió baromfitartói szövetségének főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában nőttek a termelési költségek, ezért romlott a versenyképesség a Brazíliában és az USA-ban olcsóbban előállított csirkével szemben.
{p}
Nyomul Ázsia, Afrika, Amerika
A következő évtizedben Ázsia, Afrika és az amerikai kontinens határozza meg az élelmiszer-termelés és fogyasztás alakulását a Földön - derült ki az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet (AKII) legutóbbi konferenciáján.
Az AKII főigazgatója, Udovecz Gábor szerint a népesség száma és fizetőképessége határozza meg, hogy hol mennyi élelmiszerre lesz szükség. Ebből következik, hogy az élelmiszer-piaci történések súlypontja a következő évtizedben nem Európában lesz, hanem Ázsiával együtt Kínában, Afrikában és Amerikában.
A kutatók szerint a hazai gabonatermesztők az uniós piac haszonélvezői lehetnek. Az idén hektáronként összesen 38 ezer forintot tesz ki a támogatás, ami a búzánál - a kedvező kilátásokhoz képest szerény, mintegy négytonnás átlagterméssel számolva is - a tiszta haszonnal egyenlő. A kukoricával még kedvezőbb a helyzet: az Európai Unió nem termeli meg saját szükségletét, ami nekünk, magyaroknak jó hír. Hektáronként hattonnás terméssel számolva ötvenezer forint nyereség is elérhető. Az olajnövények közül a világon a repce nagyobb jelentőségű, nálunk viszont a napraforgó a fontosabb és nagyobb területen termelt növény. Többlettermésünk évek óta az unió belső piacán talál vevőre, s két tonna körüli átlagterméssel a napraforgó hektáronként mintegy harmincezer forint jövedelmet hozhat. Az unió rendtartása miatt a cukorárak a világpiacinál magasabbak, kérdés, hogy mindez meddig tartható, de a megkezdett reformok ellenére is több évig marad a biztosan magas cukorrépaár is.
Az állati termékek körében az európai közösség jóval kisebb védelmet nyújt, mondhatni a piac farkastörvényei érvényesülnek. Legalábbis a számunkra legfontosabb három ágazatban: a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztésben. A világ összes hústermelése 250 millió tonna, 30-30 százaléka a sertés- és baromfihús, 23 százaléka a marha- és borjúhús. Az összes termelésnek csupán a tizede kerül nemzetközi forgalomba, például a világ sertéshústermelésének felét ugyan Kína állítja elő, ám ezt a mennyiséget a hatalmas ázsiai ország lakosai meg is eszik.A magyar baromfihús-termelés szemszögéből előnyös, hogy az EU nem önellátó libából, kacsából, és pulykát is szállíthatunk. Kedvezőtlen, hogy a baromfitermelésünk felét kitevő csirkehúst az ázsiai és dél-amerikai, de még az uniós versenytársakhoz képest is drágán állítjuk elő. A sertéstartásról szólva Popp József, az AKII szakértője kifejtette: az Amerikai Egyesült Államokban lendületesen nő a termelés, a sertéshizlaló gazdaságok háromnegyede ötezernél több sertést tart. Magyarországon 25 százalékos ez az arány, s a jelenlegi 4,6 millió sertést számláló állományunkkal az 1957-es szinten vagyunk. A világpiaci ár kilónként egy dollár, vagyis 210 forint körüli, ami nem fedi be a magyar költségeket. Az előrejelzések szerint a sertésárak, ha lassan is, de növekedni fognak, ez azonban nem változtat azon, hogy a magyar sertéságazat veszteséges.
A marhahús, valamint a tej és tejtermékek termelése - Popp József kifejezésével élve - az Európai Unió agyonszabályozott piaca. Magyarországon évi 55-60 ezer tonnára tehető a marhahústermelés, a felét exportáljuk. Új-Zélandon éppen ez idő tájt térnek át a marhahústermelésről az olcsón előállítható, ezért jövedelmezőbb tejtermelésre. (Tavaly például az unió 15 tagállamában 30-33 eurócentet - 76-80 forintot - fizettek egy liter tejért, Új-Zélandon viszont ennek csupán a felét!) Az EU-15-ök 2003-ban húszmillió tejhasznú tehénre évi hárommilliárd, míg tízmillió húshasznú tehénre nyolcmilliárd euró támogatást költöttek.A tejkvótákkal körülbástyázott közösségi tejtermelés is átalakulás előtt áll, amit a feldolgozók koncentrációja kísér. A kutató idézte a világ legnagyobb, évente három-ötmilliárd liter tejet feldolgozó cégeinek véleményét, miszerint magyarországi leányvállalataik néhány százmillió literes kapacitása "feudálisnak" nevezhető. Az unió becslése szerint néhány év múlva húsz eurócent lesz a tej ára, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése literenként 26 centet prognosztizál.